1263
|
1 Nos, akkor leírom, hogyan is működik ez az egész.
|
86
|
2
|
|
3 A fő modulok:
|
|
4
|
861
|
5 1. streamer.c: ez az input layer, azaz ez olvassa a filet, VCD-t vagy stdin-t.
|
1263
|
6 amit tudnia kell: megfelelő sectoronkénti bufferelés, seek, skip funkciók,
|
86
|
7 byte-onkénti ill. tetszőleges méretű blockonkénti olvasás.
|
1263
|
8 Egy stream (input device/file) leírására a stream_t struktúra szolgál.
|
|
9
|
86
|
10 2. demuxer.c: ez végzi az input szétszedését audio és video csatornákra,
|
861
|
11 és a kiválasztott csatornák bufferelt package-enkénti olvasását.
|
86
|
12 A demuxer.c inkább csak egy framework, ami közös minden input
|
1263
|
13 formátumra, és az egyes formátumokhoz (mpeg-es, mpeg-ps, avi, avi-ni,
|
|
14 asf) külön parser van, ezek a demux_*.c file-okban vannak.
|
|
15 A hozzá tartozó struktúra a demuxer_t. Összesen egy demuxer van.
|
|
16
|
544
|
17 2.a. demux_packet_t, azaz dp.
|
1263
|
18 ez egy darab chunk-ot (avi) vagy packet-et (asf, mpg) tartalmaz.
|
|
19 memóriában ezek láncolt listában vannak, mivel különböző méretűek.
|
86
|
20
|
861
|
21 2.b. demuxer stream, azaz ds.
|
|
22 struct: demux_stream_t
|
1263
|
23 minden egyes csatornához (a/v) tartozik egy ilyen.
|
|
24 ez tartalmazza a stream-hez tartozó packeteket (lásd. 2.a.)
|
|
25 egyelőre demuxer-enként 3 ilyen lehet:
|
861
|
26 - hang (d_audio)
|
1263
|
27 - kép (d_video)
|
861
|
28 - DVD felirat (d_dvdsub)
|
544
|
29
|
1263
|
30 2.c. stream header. 2 féle van (egyelőre): sh_audio_t és sh_video_t
|
|
31 ez tartalmaz minden, a dekódoláshoz szükséges paramétert, így az input
|
|
32 és output buffereket, kiválasztott codecet, fps/framerate stb adatokat.
|
|
33 Annyi van belőle, ahány stream van a file-ban tárolva. Lesz minimum egy
|
|
34 a videohoz, ha van hang akkor ahhoz is, de ha több audio/video stream
|
544
|
35 is van, akkor mindegyikhez lesz egy ilyen struct.
|
1263
|
36 Ezeket avi/asf esetén a header alapján tölti fel a header beolvasó,
|
|
37 mpeg esetén pedig a demux_mpg.c fogja létrehozni, ha egy új streamet
|
|
38 talál. Új stream esetén ====> Found audio/video stream: <id> jelenik meg.
|
|
39
|
|
40 A kiválasztott stream header és a hozzá tartozó demuxer stream kölcsönösen
|
|
41 hivatkoznak egymásra (ds->sh és sh->ds) az egyszerűbb használat végett.
|
|
42 (így a funkciótól függően elég vagy csak a ds vagy csak az sh átadása)
|
|
43
|
|
44 Példa: van egy .asf file-unk, abban 6 db stream, ebből 1 audio és 5 video.
|
|
45 A header beolvasásakor létre fog jönni 6 db sh struct, 1 audio és 5 video.
|
|
46 Amikor elkezdi olvasni a packeteket, az első talált audio és video
|
|
47 packethez tartozó streamet kivalasztja, es ezekre allitja be a d_audio
|
|
48 és d_video sh pointereit.
|
|
49 Így a későbbiekben már csak ezeket a streameket olvassa, a többit nem.
|
|
50 Persze, ha a user másik streameket szeretne kiválasztani, akkor
|
|
51 force-olhatja az -aid és -vid kapcsolókkal.
|
|
52 Jó pelda erre a DVD, ahol nem mindig az angol szinkron hang az első
|
|
53 megtalált stream, és így random minden vob más nyelven szólalhat meg :)
|
|
54 Ilyenkor kell pl. az -aid 128 kapcsolót használni.
|
|
55
|
|
56 hogy is műxik ez a beolvasósdi?
|
|
57 - meghívódik a demuxer.c/demux_read_data(), megkapja melyik ds-ből
|
|
58 (audio vagy video), mennyi byte-ot és hova (memóriacím) szeretnénk
|
|
59 beolvasni. Ezt hívogatják gyakorlatilag a codec-ek.
|
|
60 - ez megnézi, hogy az adott ds bufferében van-e valami, ha igen akkor
|
|
61 onnan olvas, amennyit kell. Ha nincs/nincs elég, akkor meghívja
|
86
|
62 a ds_fill_buffer()-t ami:
|
1263
|
63 - megnézi, hogy az adott ds-ben vannak-e bufferelve csomagok (dp-k)
|
|
64 ha igen, akkor a legrégebbit átrakja a bufferbe és olvas tovább. Ha
|
|
65 üres a láncolt lista, akkor meghívja a demux_fill_buffer()-t:
|
|
66 - ez az input formátumnak megfelelő parser-t hívja meg, ami továbbol-
|
|
67 vassa a file-t, és a talált csomagokat berakja a megfelelő bufferbe.
|
|
68 Na, ha mondjuk audio csomagot szeretnénk, de csak egy rakat
|
|
69 video csomag van, akkor jön előbb-utóbb a DEMUXER: Too many
|
|
70 (%d in %d bytes) audio packets in the buffer... hibaüzenet.
|
86
|
71
|
1263
|
72 Eddig kb. tiszta ügy, ezt akarom majd átrakni külön lib-be.
|
86
|
73
|
1263
|
74 na nézzuk tovább:
|
86
|
75
|
1263
|
76 3. mplayer.c - igen, ő a főnök :)
|
1484
|
77
|
|
78 Fő feladata a különböző modulok összekapcsolása, illetve az A-V
|
|
79 szinkron biztosítása.
|
861
|
80
|
1484
|
81 Az adott stream aktuális pozíciója a megfelelo stream header
|
|
82 (sh_audio / sh_video) timer field-ben van.
|
|
83 (Régen ez volt az a_frame és egy v_frame nevű float változó)
|
1263
|
84
|
|
85 A lejátszó ciklus felépítése:
|
861
|
86 while(not EOF) {
|
|
87 fill audio buffer (read & decode audio) + increase a_frame
|
|
88 read & decode a single video frame + increase v_frame
|
|
89 sleep (wait until a_frame>=v_frame)
|
|
90 display the frame
|
|
91 apply A-V PTS correction to a_frame
|
|
92 check for keys -> pause,seek,...
|
|
93 }
|
1263
|
94
|
|
95 amikor lejátszik (hang/kép) akkor a lejátszott valami időtartamával
|
|
96 növeli a megfelelő változót:
|
|
97 - audionál ez a lejátszott byte-ok / sh_audio->o_bps
|
|
98 megj.: i_bps = tömörített byte-ok széma egy másodpercnyi hanghoz
|
|
99 o_bps = tömörítetlen byte-ok száma egy másodpercnyi hanghoz
|
|
100 (ez utóbbi == bps*samplerate*channels)
|
|
101 - videonál ez általában az sh_video->frametime.
|
|
102 Ez általában == 1.0/fps, persze meg kell jegyeznem, hogy videonál nem
|
|
103 igazán számít az fps, asf-nél pl. nincs is olyan, ahelyett duration
|
|
104 van és frame-enként változhat.
|
|
105 mpeg2-nél pedig repeat_count van, ami 1-2.5 időtartamban elnyújtja
|
|
106 a frame-et... avi-nál van talán egyedül fix fps, meg mpeg1-nél.
|
|
107
|
|
108 Na most ez addig nagyon szépen működik, amíg a hang és kép tökéletes
|
|
109 szinkronban van, mivel így végülis a hang szól, az adja az időzítést,
|
|
110 és amikor eltelt egy frame-nyi idő, akkor kirakja a következő frame-et.
|
|
111 De mi van, ha valamiért az input file-ban csúszik a kettő?
|
|
112 Akkor jön be a PTS correction. Az input demuxer-ek olvassák a
|
|
113 csomagokkal együtt a hozzájuk tartozó PTS-t (presentation timestamp)
|
|
114 is, ami alapján észrevehető, ha el van csúszva a kettő. Ilyenkor egy
|
|
115 megadott maximális határon (lásd -mc opció) belül képes az mplayer
|
|
116 korrigalni az a_frame értékét. A korrekciók összege van a c_total-ban.
|
86
|
117
|
1263
|
118 Persze ez még nem minden szinkron ügyben, van még némi gáz. Pl. az,
|
|
119 hogy a hangkártya elég rendesen késleltet, ezt az mplayernek korrigálnia
|
|
120 kell! Az összes audio késleltetés másodpercben ezek összege:
|
|
121 - az utolsó timestamp (PTS) óta beolvasott byte-ok:
|
861
|
122 t1 = d_audio->pts_bytes/sh_audio->i_bps
|
1263
|
123 - Win32/ACM esetén az audio input bufferben tárolt byte-ok:
|
861
|
124 t2 = a_in_buffer_len/sh_audio->i_bps
|
1263
|
125 - az audio out bufferben tárolt tömörítetlen byte-ok:
|
861
|
126 t3 = a_buffer_len/sh_audio->o_bps
|
1263
|
127 - a hangkártya bufferében (vagy DMA bufferben) tárolt, még nem
|
|
128 lejátszott byte-ok:
|
861
|
129 t4 = get_audio_delay()/sh_audio->o_bps
|
1263
|
130
|
|
131 Ezekből kiszámolható egészen pontosan, hogy az épp hallható hanghoz
|
|
132 milyen PTS tartozik, majd ezt összevetve a video-hoz tartozo PTS-el
|
|
133 meg is kapjuk az A-V eltérését!
|
|
134
|
|
135 Avi-nál sem egyszerű az élet. Ott a 'hivatalos' időzítési mód a
|
|
136 BPS-alapú, azaz a headerben le van tárolva, hány tömörített audio
|
1484
|
137 byte vagy chunk tartozik egy másodpercnyi (fps darab) képhez.
|
|
138 Az AVI stream headerben van 2 fontos mezo, a dwSampleSize, es
|
|
139 a dwRate/dwScale aránypár:
|
|
140 - Ha a dwSampleSize 0, akkor VBR stream, tehat nem konstans a
|
|
141 bitrate. Ilyenkor 1 chunk tarol 1 sample-t, es a masodpercenkenti
|
|
142 chunkok szamat adja a dwRate/dwScale.
|
|
143 - Ha a dwSampleSize>0, akkor constant bitrate van, es az ido igy
|
|
144 szamolhato: time = (bytepos/dwSampleSize) / (dwRate/dwScale)
|
|
145 (tehat a sample sorszamat elosztjuk a samplerate-el)
|
|
146 Ilyenkor stream-kent kezelheto az audio, ami tetszolegesen
|
|
147 chunk-okra van darabolva, de lehet akar 1 db chunk is az egesz.
|
|
148
|
|
149 A másik lehetőség csak az interleaved fileoknál használható: a
|
|
150 chunk-ok sorrendjéből számolható egy timestamp (PTS) érték.
|
|
151 A video chunkok PTS-e egyszerű: chunk száma * fps
|
|
152 Az audio pedig az előtte levő video chunk-éval azonos.
|
|
153 Ilyenkor viszont szamolni kell az ugynev. "audio preload"-al is,
|
|
154 azaz van egy fix kesleltetes az audio es video stream-ek kozott.
|
|
155 Ez altalaban 0.5-1.0 sec, de van amikor egeszen mas.
|
|
156 A pontos erteket regen mertuk, most a demux_avi.c kezeli le:
|
|
157 az elso video utani audio chunknal kiszamolja az A-V elterest,
|
|
158 es ezt veszi az audio preload mertekenek.
|
|
159
|
861
|
160 3.a. audio playback:
|
1263
|
161 pár szó az audio lejátszásról:
|
|
162 az egészben nem maga a lejátszás a nehéz, hanem:
|
|
163 1. hogy tudjuk, mikor lehet írni a bufferbe, blocking nélkül
|
|
164 2. hogy tudjuk, mennyit játszott már le abból, amit a bufferbe írtunk
|
|
165 Az 1. az audio dekódoláshoz kell, valamint hogy a buffert mindig teli
|
|
166 állapotban tudjuk tartani (így sose fog megakadni a hang).
|
|
167 A 2. pedig a korrekt időzítéshez szükséges, ugyanis némely hangkártya
|
|
168 akár 3-7 másodpercet is késleltet, ami azért nem elhanyagolható!
|
|
169 Ezek megvalósítására az OSS többféle lehetőséget is kínál:
|
|
170 - ioctl(SNDCTL_DSP_GETODELAY): megmondja, hány lejátszatlan byte
|
|
171 várakozik a hangkártya bufferében -> időzítéshez kiváló,
|
|
172 de nem minden driver támogatja :(
|
|
173 - ioctl(SNDCTL_DSP_GETOSPACE): megmondja, mennyit írhatunk a kártya
|
|
174 bufferébe blocking nélkül. Ha a driver nem tudja a GETODELAY-t,
|
|
175 akkor ezt hasznalhatjuk arra is, hogy megtudjuk a késleltetést.
|
|
176 - select(): meg kéne mondja, hogy írhatunk-e a kártya bufferébe
|
|
177 blocking nélkül. Azt, hogy mennyit írhatunk, nem mondja meg :(
|
|
178 valamint sok driverrel egyáltalán nem, vagy rosszul működik :((
|
|
179 csak akkor használom, ha egyik fenti ioctl() sem működik.
|
861
|
180
|
1263
|
181 4. codecek. ezek különböző lib-ek szanaszét mindenfelől.
|
86
|
182 mint pl. libac3, libmpeg2, xa/*, alaw.c, opendivx/*, loader, mp3lib.
|
1484
|
183
|
|
184 Az mplayer.c nem kozvetlenul hivja oket, hanem a dec_audio.c es a
|
|
185 dec_video.c fileokon keresztul, igy az mplayer.c-nek nem kell semmit
|
|
186 sem tudnia a codecrol.
|
|
187
|
1263
|
188 5. libvo: ez végzi a kép kirakását.
|
544
|
189
|
1263
|
190 Az img_format.h-ban definiálva vannak konstansok a különböző pixel-
|
|
191 formátumokhoz, ezeket kötelező használni.
|
544
|
192
|
1263
|
193 1-1 vo drivernek a következőket kell kötelezően implementálnia:
|
|
194
|
|
195 query_format() - lekérdezi, hogy egy adott pixelformat támogatott-e.
|
544
|
196 return value: flags:
|
|
197 0x1 - supported (by hardware or with conversion)
|
|
198 0x2 - supported (by hardware, without conversion)
|
|
199 0x4 - sub/osd supported (has draw_alpha)
|
1263
|
200 FONTOS: minden vo drivernek kötelező támogatnia az YV12 formátumot, és
|
|
201 egyiket (vagy mindkettőt) a BGR15 és BGR24 közül, ha kell, konvertálással.
|
|
202 Ha ezeket nem támogatja, akkor nem fog minden codec-kel működni!
|
|
203 Ennek az az oka, hogy az mpeg codecek csak YV12-t tudnak előállítani,
|
|
204 a régebbi Win32 DLL codecek pedig csak 15 és 24bpp-t tudnak.
|
|
205 Van egy gyors MMX-es 15->16bpp konvertáló, így az nem okoz különösebb
|
|
206 sebességcsökkenést!
|
|
207
|
|
208 A BPP táblázat, ha a driver nem tud bpp-t váltani:
|
544
|
209 jelenlegi bpp: ezeket kell elfogadni:
|
|
210 15 15
|
|
211 16 15,16
|
|
212 24 24
|
|
213 24,32 24,32
|
|
214
|
1263
|
215 Ha tud bpp-t váltani (pl. DGA 2, fbdev, svgalib) akkor, ha lehet, be kell
|
|
216 váltani a kért bpp-re. Ha azt a hardver nem támogatja, akkor a legközelebbi
|
|
217 módra (15 esetén 16-ra, 24 esetén 32-re) kell váltani és konvertálni!
|
544
|
218
|
1263
|
219 init() - ez hívódik meg a legelső frame kirakása előtt - bufferek foglalása
|
|
220 stb a célja.
|
|
221 van egy flags paraméter is (régen fullscreen volt a neve):
|
861
|
222 0x01 - fullscreen (-fs)
|
|
223 0x02 - vidmode switch (-vm)
|
|
224 0x04 - scaling enabled (-zoom)
|
|
225 0x08 - flip image (upside-down)
|
544
|
226
|
1263
|
227 draw_slice(): ez planar YV12 képet rak ki (3 db plane, egy teljes
|
|
228 méretű, ami a fényerőt (Y) tartalmazza, és 2 negyedakkora, ami a
|
|
229 szín (U,V) infót). ezt használják az mpeg codecek (libmpeg2, opendivx).
|
|
230 ez már tud olyat, hogy nem az egész kép kirakása, hanem csak kis
|
|
231 részletek update-elése: ilyenkor a sarkának és a darabka méretének
|
|
232 megadásával lehet használni.
|
|
233
|
|
234 draw_frame(): ez a régebbi interface, ez csak komplett frame-et rak ki,
|
|
235 és csak packed formátumot (YUY2 stb, RGB/BGR) tud.
|
|
236 ezt használják a win32 codecek (divx, indeo stb).
|
544
|
237
|
1263
|
238 draw_alpha(): ez rakja ki a subtitle-t és az OSD-t.
|
|
239 használata kicsit cseles, mivel ez nem a libvo API része, hanem egy
|
|
240 callback jellegű cucc. a flip_page() kell meghívja a vo_draw_text()-et
|
|
241 úgy, hogy paraméterként átadja a képernyő méreteit és a pixel-
|
|
242 formátumnak megfelelő draw_alpha() implementációt (function pointer).
|
|
243 Ezután a vo_draw_text() végigmegy a kirajzolandó karaktereken, és
|
|
244 egyenként meghívja minden karakterre a draw_alpha()-t.
|
|
245 Segítség képpen az osd.c-ben meg van írva a draw_alpha mindenféle
|
|
246 pixelformátumhoz, ha lehet ezt használd!
|
544
|
247
|
1263
|
248 flip_page(): ez meghívódik minden frame után, ennek kell ténylegesen meg-
|
|
249 jeleníteni a buffert. double buffering esetén ez lesz a 'swapbuffers'.
|
|
250
|
|
251 6. libao2: ez vezérli a hang lejátszást
|
|
252
|
|
253 A libvo-hoz (lásd 5.) hasonlóan itt is különböző driverek vannak, amik
|
|
254 egy közös API-t (interface) valósítanak meg:
|
|
255
|
971
|
256 static int control(int cmd,int arg);
|
1263
|
257 Ez egy általános célú függvény, a driverfüggő és egyéb speciális paraméterek
|
|
258 olvasására/beállítására. Egyelőre nem nagyon használt.
|
544
|
259
|
971
|
260 static int init(int rate,int channels,int format,int flags);
|
1263
|
261 Driver initje, ilyenkor kell megnyitni a device-t, beállítani samplerate,
|
|
262 channels, sample format paramétereket.
|
|
263 Sample format: általában AFMT_S16_LE vagy AFMT_U8, további definíciókért
|
|
264 lásd. dec_audio.c ill. linux/soundcard.h file-okat!
|
|
265
|
971
|
266 static void uninit();
|
1263
|
267 Találd ki!
|
|
268 Na jó, segítek: lezárja a device-t, kilépéskor (még nem) hívódik meg.
|
|
269
|
971
|
270 static void reset();
|
1263
|
271 Reseteli a device-t. Egész pontosan a bufferek törlésére szolgál,
|
|
272 tehát hogy a reset() után már ne szóljon tovább az, amit előtte kapott.
|
|
273 (pause ill. seek esetén hívódik meg)
|
971
|
274
|
|
275 static int get_space();
|
1263
|
276 Vissza kell adja, hogy hány byte írható az audio bufferbe anélkül, hogy
|
|
277 blockolna (várakoztatná a hívó processt). Amennyiben a buffer (majdnem)
|
971
|
278 tele van, 0-t kell visszaadni!
|
1263
|
279 Ha sosem ad vissza 0-t, akkor nem fog működni az MPlayer!
|
971
|
280
|
|
281 static int play(void* data,int len,int flags);
|
1263
|
282 Lejátszik egy adag hangot, amit a data című memóriaterületen kap és len
|
|
283 a mérete. a flags még nem használt. Az adatokat át kell másolnia, mert a
|
|
284 hívás után felülíródhatnak! Nem kell feltétlen minden byte-ot felhasználni,
|
|
285 hanem azt kell visszaadnia, mennyit használt fel (másolt a bufferbe).
|
971
|
286
|
|
287 static int get_delay();
|
1263
|
288 Vissza kell adja, hogy hány byte várakozik az audio bufferben. lehetőleg
|
|
289 minél pontosabban, mert ettől függ az egész időzítés!
|
|
290 Legrosszabb esetben adja vissza a buffer méretét!
|
971
|
291
|
1263
|
292 !!! Mivel a kép a hanghoz (hangkártyához) van szinkronizálva, így nagyon fontos,
|
|
293 !!! hogy a get_space ill. get_delay függvények korrektül legyenek megírva!
|
971
|
294
|