view DOCS/hu/video.html @ 12976:79573b442def

We shouldn't translate filter names
author wight
date Mon, 09 Aug 2004 09:00:58 +0000
parents 9d6a01b75ad3
children
line wrap: on
line source

<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN">
<HTML>

<HEAD>
  <LINK REL="stylesheet" TYPE="text/css" HREF="../default.css">
  <META HTTP-EQUIV="Content-Type" CONTENT="text/html; charset=iso-8859-2">
</HEAD>

<BODY>

<H3><A NAME=2.3.1>2.3.1 Video kimeneti eszközök</A></H3>

<H4><A NAME=mtrr>2.3.1.1 MTRR</A></H4>

<P>Nagyon ajánlott az MTRR helyes beállítása, mert minden esetben
  sebességnövekedést eredményez.</P>

<P>Nézd meg a <CODE>/proc/mtrr</CODE> file tartalmát :</P>

<P><CODE>
  --($:~)-- cat /proc/mtrr<BR>
  reg00: base=0xe4000000 (3648MB), size=  16MB: write-combining, count=9<BR>
  reg01: base=0xd8000000 (3456MB), size= 128MB: write-combining, count=1<BR>
</CODE></P>

<P>Helyes, ott látszik a Matrox G400-am 16Mb memóriája. Ezt a parancsot
  XFree 4.x.x alól adtam ki, ami automatikusan beállítja az MTRR-t.</P>

<P>Ha nálad nem sikerül neki, kézzel kell beállítani. Először a báziscímet kell
  megkeresni. Erre van 3 módszer :</P>

<UL>
  <LI>az X11 induló üzeneteiből, például :
    <CODE>(--) SVGA: PCI: Matrox MGA G400 AGP rev 4, Memory @ 0xd8000000, 0xd4000000<BR>
      (--) SVGA: Linear framebuffer at 0xD8000000</CODE></LI>
  <LI>a /proc/pci-ből (használd az lspci -v parancsot):
    <CODE>01:00.0 VGA compatible controller: Matrox Graphics, Inc.: Unknown device 0525</CODE><BR>
    <CODE>Memory at d8000000 (32-bit, prefetchable)</CODE></LI>
  <LI>from mga_vid kernel driver messages (use dmesg):
    <CODE>mga_mem_base = d8000000</CODE></LI>
</UL>

<P>Ezután kell a memória mérete is. Csak át kell konvertálni a video ram
  méretét hexadecimálisba, pl így:</P>

<TABLE BORDER=0>
  <TR><TD>&nbsp;&nbsp;</TD><TD>1 MB</TD><TD WIDTH=10%></TD><TD>0x100000</TD></TR>
  <TR><TD></TD><TD>2 MB</TD><TD></TD><TD>0x200000</TD></TR>
  <TR><TD></TD><TD>4 MB</TD><TD></TD><TD>0x400000</TD></TR>
  <TR><TD></TD><TD>8 MB</TD><TD></TD><TD>0x800000</TD></TR>
  <TR><TD></TD><TD>16 MB</TD><TD></TD><TD>0x1000000</TD></TR>
  <TR><TD></TD><TD>32 MB</TD><TD></TD><TD>0x2000000</TD></TR>
</TABLE>


<P>Már tudjuk a címet és a méretet, már csak a beállítás hiányzik!
  Például a fenti Matrox kártyához (base=0xd8000000), 32mega memóriával
  (size=0x2000000) ezt kell beírni:</P>


<P><CODE>echo "base=0xd8000000 size=0x2000000 type=write-combining" &gt;| /proc/mtrr</CODE></P>


<P>Nem minden CPU támogatja az MTRR-eket. Például régebbi K6/2-k (266Mhz
  körül, stepping 0) nem, de stepping 12-esek igen (<CODE>cat /proc/cpuinfo
  megadja a stepping értékét</CODE>).</P>


<H4><A NAME=normal>2.3.1.2. Video kimenetek szabvány videokártyákra</A></H4>


<H4><A NAME=xv>2.3.1.2.1 Xv</A></H4>

<P>XFree86 4.0.2 vagy újabb alatt használhatod a kártyád hardveres YUV
  rutinjait, az XVideo kiterjesztéssel. Ezt használja a '-vo xv' opció.
  Ez a meghajtó támogat fényerő/kontraszt/stb állitást is (a régi és lassú
  DirectShow-os DivX codec ezt más video meghajtóknál is lehetővé teszi),
  lásd a manpage-t.</P>

<P>Hogy működjön, a következő feltételeknek kell teljesülniük :</P>

<UL>
  <LI>XFree86 4.0.2 vagy újabb kell (előző verziókban nincs XVideo)</LI>
  <LI>A kártyádnak tudnia kell hardveres gyorsítást (a mai kártyák tudják)</LI>
  <LI>Az X-nek be kell töltenie az XVideo kiterjesztést, valahogy így néz ki:
    <CODE>&nbsp;&nbsp;(II) Loading extension XVideo</CODE>
    a /var/log/XFree86.0.log file-ban.<BR>
    <BR>
    Megj.: ez csak az XFree86 kiterjesztését tölti be. Egy rendes installban
	    ez az alap, és nem azt jelenti, hogy a _kártyád_ XVideo támogatása
	    töltődött be!</LI>

  <LI>A kártyád Linuxos drivere támogatja-e az Xv-t. Ezt az 'xvinfo'-val lehet
    megnezni, ez pedig az XFree86 disztribúció része. Egy hosszú szöveget
    kell hogy kiírjon, hasonlót ehhez:

<PRE>
	X-Video Extension version 2.2
	screen #0
	  Adaptor #0: "Savage Streams Engine"
	    number of ports: 1
	    port base: 43
	    operations supported: PutImage 
	    supported visuals:
	      depth 16, visualID 0x22
	      depth 16, visualID 0x23
	    number of attributes: 5
	(...)
	    Number of image formats: 7
	      id: 0x32595559 (YUY2)
	        guid: 59555932-0000-0010-8000-00aa00389b71
	        bits per pixel: 16
	        number of planes: 1
	        type: YUV (packed)
	      id: 0x32315659 (YV12)
	        guid: 59563132-0000-0010-8000-00aa00389b71
	        bits per pixel: 12
	        number of planes: 3
	        type: YUV (planar)
	(...stb...)
</PRE>

    Támogatnia kell a YUY2 packed, YV12 planar pixelformátumokat, hogy
    használható legyen az <B>MPlayer</B>-rel.</LI>

<LI>És végül, hogy az <B>MPlayer</B> tartalmazza-e az 'xv' támogatást.
     ./configure kiírja.</LI>
</UL>


<H4><A NAME=xv_3dfx>2.3.1.2.1.1 3dfx kártyák</A></H4>

<P>Régebbi 3dfx meghajtóknak problémái vannak az XVideo gyorsítással,
  nem támogatták a YUY2-t vagy YV12-t, ésígytovább. Ellenőrizd hogy az
  XFree86-od verziója 4.2.0 vagy újabb-e! Az előzőek fagynak YV12-től.
  Ha furcsa effekteket észlelsz -vo xv-vel, próbáld ki az SDL meghajtót
  (annak is van XVideo támogatása), az segíthet. Nézd meg a <A HREF="#sdl">2.3.1.4-es</A>
  fejezetet a részletekhez.</P>

<P><B>VAGY</B> inkább használd az ÚJ -vo tdfxfb meghajtót! Lásd
  <A HREF=#2.3.1.9>2.3.1.9-es</A> fejezet.</P>


<H4><A NAME=xv_s3>2.3.1.2.1.2 S3 kártyák</A></H4>

<P>S3 Savage3D-knek működniük kell, de Savage4-hez 4.0.3-as de inkább újabb
  XFree86 kell (ha bajok vannak a képpel, próbáld meg 16bpp-n). S3 Virge-re vonatkozólag..
  van Xv támogatás hozzá, de a kártya maga elég lassú szoval jobb ha
  eladod.</P>
<P><B>Megj</B>.: jelenleg nem tisztázott, hogy mely Savage modellek csinálják
  az YV12 támogatást a meghajtójuk segítségével, szoftverből (lassú). Ha
  gyanakszol a kártyádra, próbálj egy újabb meghajtót, vagy udvariasan
  érdeklődj az mplayer-users listán egy MMX/3DNow-képes meghajtóról.</P>


<H4><A NAME=xv_nvidia>2.3.1.2.1.3 nVidia kártyák</A></H4>

<P>nVidia nem túl jó választás Linux alá.. A bináris, zárt forráskódú nVidia
  meghajtót kell használnod, ami az nVidia honlapjáról tölthető le. A szabvány
  XFree86 meghajtó nem tartalmaz XVideo támogatást ezekhez a kártyákhoz, mivel
  az nVidia nem adja ki a specifikációikat.</P>

<P>Úgy tudom a legújabb XFree86 meghajtó már tartalmaz XVideo gyorsítást
  a Geforce 2-es és 3-as kártyákhoz.</P>

<UL><LI>Riva128-as kártyáknak még az nVidia meghajtóval se lesz XVideo-juk :(
  Panaszkodj az nVidiának.</LI></UL>


<H4><A NAME=xv_ati>2.3.1.2.1.4 ATI kártyák</A></H4>

<UL>
<LI>A <A HREF="http://gatos.sf.net">GATOS meghajtó</A> (amit
  ajánlott használni, hacsak nem Rage128-ad vagy Radeon-od van mivel az
  <B>MPlayer</B> ezekhez sokkal jobb, beépített támogatást nyújt)
  alapállapotban bekapcsolt VSYNC-et tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy a
  dekódolási sebesség (!) hozzá van szinkronizálva a monitor frissítési
  frekvenciájához. Ha a lejátszás lassúnak tűnik, próbáld meg valahogy
  kikapcsolni a VSYNC-et, vagy állítsd a képfrissítést n*(a film fps-e)
  Hz-re.</LI>

<LI>Radeon VE - ha X-re van szükséged, használd az XFree86 4.2.0-át, vagy
  újabbat. Nincs benne TV kimenet támogatás.
  Természetesen az <B>MPlayer</B>-rel teljeskörű
  <B>hardveres gyorsítást</B> és <B>TV kimenetet</B> kapsz, és semmilyen
  könyvtár vagy X nem kell. Olvasd el a <A HREF=#2.3.1.15>Vidix</A>
  fejezetet.</LI>
</LI>
</UL>


<H4><A NAME=xv_neomagic>2.3.1.2.1.5. NeoMagic kártyák</A></H4>

<P>Ezek a kártyák sok laptopban megtalálhatók. XFree86 4.3.0-at vagy újabbat
  kell használnod, régebbi verziókhoz tölts le tőlünk egy módosított, Xv-t tudó
  meghajtót
  <A HREF="http://www.mplayerhq.hu/MPlayer/contrib/NeoMagic-driver/">innen</A>.
</P>

<P>Az XFree86 4.3.0-os meghajtóhoz Bohdan Horst küldött egy
  <A HREF="http://www.mplayerhq.hu/MPlayer/contrib/NeoMagic-driver/neo_driver.patch">patch-et</A>,
  amivel az összes framebuffer hozzáférés (és így az XVideo) négyszeresére
  gyorsul. A patch bekerült az XFree86 CVS-be, és a 4.3.0 után következő
  verzió tartalmazni is fogja.</P>

<P>DVD méretű filmek lejátszásához írd át az XF86Config-ot a következőképp :</P>

<P>
  Section "Device"<BR>
  &nbsp; &nbsp; <I>[...]</I><BR>
  &nbsp; &nbsp; Driver "neomagic"<BR>
  &nbsp; &nbsp; <B>Option "OverlayMem" "829440"</B><BR>
  &nbsp; &nbsp; <I>[...]</I><BR>
  EndSection
</P>


<H4><A NAME=xv_trident>2.3.1.2.1.6. Trident kártyák</A></H4>

<P>Ha egy Trident kártyád van és a 4.1.0-es X-szel nem működik az Xv kimenet,
  installáld a 4.2.0-ás XFree-t, amiben már van teljesképernyős támogatás a
  Cyberblade XP kártyákhoz.</P>


<H4><A NAME="xv_powervr">2.3.1.2.1.7 Kyro/PowerVR kártyák</A></H4>

<P>Ha egy Kyro alapú kártyán akarsz Xv-t használni (mint például a Hercules
  Prophed 4000XT), le kell töltened a meghajtót a
  <A HREF="http://www.powervr.com">PowerVR oldaláról</A>.</P>


<H4><A NAME=dga>2.3.1.2.2 DGA</A></H4>

<H4>ELŐSZÓ</H4>

<P>Ez a dokumentum néhány szóban elmagyarázza, hogy általában véve mi is az a
  DGA, és mit tud az MPlayerben (és mit nem).</P>


<H4>MI AZ A DGA?</H4>

<P>A DGA szó a Direct Graphics Access rövidítése, és egy olyan módszert takar,
  amivel a program az X szerver kikerülésével közvetlenül írhat a framebuffer
  memóriába. Szaknyelven szólva ez a framebuffer memóriának a processz
  területére történő lapozásával történik. Ezt a kernel csak root jogosultsággal
  engedi. Ez történhet root-ként történő bejelentkezéssel, vagy a suid bit
  beállításával az mplayer programon (NEM ajánlott!).</P>

<P>A DGA-nak két verziója van: a DGA1-et az XFree 3.X.X használja, a DGA2
  pedig az XFree 4.0.1 óta létezik.</P>

<P>A DGA1 csak a fent leírt közvetlen hozzáférést nyújtja. A felbontásváltáshoz
  itt szükség van az XVidMode kiterjesztésre.</P>

<P>A DGA2 tartalmazza az XVidMode tudását, továbbá engedélyezi a színmélység  
  megváltoztatását. Így lehetséges, hogy egy 32 bites mélységű X szervert
  átváltsunk 15 bitesbe, vagy fordítva.</P>

<P>A DGA-nak van néhány hátránya. Valamelyest függ a grafikus chiptől és ennek
  X-es driverétől, ezért nem minden rendszeren működik ...</P>


<H4>DGA támogatás telepítése <B>MPlayer</B>-be</H4>

<P>Először bizonyosodj meg arról, hogy az X betölti-e a DGA kiterjesztést, lásd
  /var/log/XFree86.0.log :</P>

<P>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;<CODE>(II) Loading extension XFree86-DGA</CODE></P>

<P>Amint látod, XFree86 4.0.x vagy újabb, NAGYON AJÁNLOTT!
  Az <B>MPlayer</B> DGA meghajtója ./configure közben automatikusan
  detektálódik, de az --enable-dga opcióval megerősítheted.</P>

<P>Ha a meghajtó nem tud kisebb felbontásba váltani, próbálkozz a -vm, -fs
  -bpp, -zoom opciókkal, hogy találj egy olyan videomódot amibe belefér a
  film. Jelenleg nincs konverter.. :(</P>

<P>Legyél ROOT. A DGA-n root jogok kellenek hogy közvetlenül írjon a video
  memóriába. Ha egyszerű felhasználóként akarod futtatni, az <B>MPlayer</B>-t
  SUID root-ként kell installálnod :</P>

<P><CODE>
  &nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;chown root /usr/local/bin/mplayer<BR>
  &nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;chmod 750 /usr/local/bin/mplayer<BR>
  &nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;chmod +s /usr/local/bin/mplayer</CODE></P>

<P>Így már felhasználóként is működik.</P>


<P><B>!!!! JÓL FIGYELJ !!!!</B><BR>
     Ez egy ÓRIÁSI biztonsági lyuk! Soha ne csináld ezt egy szerveren, vagy
     egy olyan gépen, amit több ember is elér, mert így root jogokat szerezhetn
     a suid MPlayer-en keresztül.<BR>
<B>!!!! ÉN FIGYELMEZTETTELEK ... !!!!</B></P>

<P>Most használd a '-vo dga' opciót, és már megy is! (remélhetőleg:)
  Ajánlatos kipróbálni továbbá a '-vo sdl:dga' opciót is, ha működik.
  Sokkal gyorsabb!!!</P>

<H4>FELBONTÁSVÁLTÁS</H4>

<P>A DGA driver képes felbontásváltásra. Ezzel kikerülhető a (lassú) szoftveres
  scale, ugyanakkor teljesképernyős lesz a lejátszás. Ideális esetben pontosan
  egyező felbontást választ, de csak azon videomódok közül tud választani,   
  ami az <CODE>/etc/X11/XF86Config</CODE> fileban szerepel. Ezeket úgynevezett modeline-okkal
  definiáljuk, és a videokártya képességeitől függenek. Az X szerver ezt
  a config file-t nézi át induláskor, és kikapcsolja mindazokat, amiket a
  kártya nem tud. A fennmaradó módok az X11 log-jában találhatóak:
  <CODE>/var/log/XFree86.0.log</CODE></P>

  <P>Ezek a bejegyzések működnek az én (Acki) Riva128-asomon, az nv.o driverrel.</P>

<PRE>
  Section "Modes"
    Identifier    "Modes[0]"
    Modeline	"800x600"  40     800 840 968 1056  600 601 605 628 
    Modeline	"712x600"  35.0   712 740 850 900   400 410 412 425
    Modeline	"640x480"  25.175 640 664 760 800   480 491 493 525 
    Modeline 	"400x300"  20     400 416 480 528   300 301 303 314 Doublescan
    Modeline	"352x288"  25.10  352 368 416 432   288 296 290 310
    Modeline	"352x240"  15.750 352 368 416 432   240 244 246 262 Doublescan
    Modeline	"320x240"  12.588 320 336 384 400   240 245 246 262 Doublescan
  EndSection
</PRE>


<H4>DGA ÉS MPlayer</H4>

<P>Az <B>MPlayer</B>-ben két helyen lehet DGA-t használni: az SDL driverben
  (-vo sdl:dga), valamint a DGA driverben (-vo dga). A fentiek mindkettőre
  igazak; a következő néhány részben elmagyarazom, hogy is működik az <B>MPlayer</B>
  DGA drivere.</P>

<H4>A DGA MEGHAJTÓ KÉPESSÉGEI</H4>

<P>A DGA driver meghívása a -vo dga parancssori opció megadásával történik.
  Az alapértelmezett magatartás szerint a video méretéhez legközelebb eső
  felbontásba vált. Figyelmen kívül hagyja a -vm és -fs kapcsolókat
  (felbontásváltás és teljesképernyő) - mindig az adott felbontás lehető legjobb
  kihasználására törekszik, így egy árva CPU ciklusnak sem kell fordítódnia a
  kép nagyítására.
  Ha nem tetszik a mód amit kiválasztott, megadhatod, hogy az -x és -y által
  kijelölt mérethez válasszon felbontást.
  A -v opció megadásaval a DGA driver többek között kiírja az XF86Config
  file-od által elérhető felbontásokat.
  DGA2-vel megadhatod a használandó színmélységet is a -bpp opcióval.
  A megadott szám lehet: 15, 16, 24 és 32. A hardveredtől függ, hogy ezek  
  közül melyeket használhatod, valamint, hogy (lassú) konverzió kell-e.</P>

<P>Ha szerencséd van és van még elég memóriád hogy a kép mégegyszer elférjen,
  akkor a DGA driver doublebuffering-et fog alkalmazni, ami sokkal folyamatosabb
  lejátszást eredményez.</P>

<P>A doublebuffering azt jelenti, hogy a video következő képkockájának kirajzolás
  a videomemórián kívül történik, amíg az előző képkocka kirajzolódik. Amint
  elkészül, a grafikus kártya megkapja ennek a memóriaterületnek a címét, és azt
  jeleníti meg, ami ott van. Mindeközben a másik memóriaterület újra feltöltődik.</P>

<P>A doublebuffering a -double opcióval kapcsolható be és a -nodouble opcióval ki
  Jelenleg alapállapotban ki van kapcsolva. Ha a DGA drivert használod, csak 
  doublebuffering esetén lesz OSD-d. Viszont, ha bekapcsolod az nagy
  teljesítménycsökkenéssel járhat (a K6-II+ 525 gépemen plusz 20% CPU idő!),
  függően a videokártyád DGA driverértől.</P>


<H4>SEBESSÉG</H4>

<P>A DGA framebuffer használatával legalább olyan gyors képet kapunk mint X11-el,
  plusz teljeskepérnyős módot. A százalékos CPU használati értekeket, amiket az 
  MPlayer kiír óvatosan kezeljuk, mert pl. az X11 drivernél nem tartalmazzák    
  az X szerver által a megjelenítéshez használt időt. Kapcsolj egy terminált    
  a soros portodra és indíts egy top-ot, hogy lásd valójában mi történik.</P>

<P>Általánosan szólva a DGA sebességnövekedése az X11-hez képest erősen függ
  a videokártyádtól és annak driverétől.</P>

<P>Ha lassú a rendszered, jobb, ha 15 vagy 16bpp-s színmélységet használsz,
  mivel ezek a 32bites mód memóriasávszélességének csak a felét igénylik.</P>

<P>A 24bites mélység használata akkor jó, ha a kártyád csak 32bites módot
  támogat, mivel így 25%-al kevesebb adatnak kell átjutnia, a 32/32bites
  módhoz képest.</P>

<P>Már láttam (divx) AVI file-okat lejátszódni Pentium MMX 266-on. AMD K6/2 CPU-k
  400Mhz-en vagy afölött már jók.</P>

<H4>ISMERT HIBÁK</H4>

<P>Nos, néhány XFree fejlesztő szerint a DGA nagy szörnyűség. Szerintük nem
  érdemes használni. Az implementációja nem minden driverben tökeletes.</P>

<UL>
  <LI>XFree 4.0.3-mal és nv.o driverrel van egy bug, ami furcsa színeket
    eredménye</LI>
  <LI>az ATI driverrel egynél többször kell módot váltani, miután a DGA
      használat befejeződott</LI>
  <LI>némely driverek egyszerűen nem tudnak visszaváltani a normális
      felbontásba (használd a Ctrl-Alt-Keypad +, - billentyűket)</LI>
  <LI>néhány driver furcsa színeket jelenít meg</LI>
  <LI>mások hazudnak arról, hogy mennyi memóriát map-elnek be, így vo_dga
      nem fog doublebuffering-et használni (SIS?)</LI>
  <LI>megint mások nem adnak vissza egyetlen videomódot se. Ebben az esetben
      a DGA driver leáll valami nonszensz üzenettel mint pl 100000x100000 vagy
      ilyesmi...</LI>
  <LI>az OSD csak doublebuffering-el működik</LI>
</UL>


<H4><A NAME=sdl>2.3.1.2.3 SDL</A></H4>

<P>Az SDL (Simple Directmedia Layer) alapvetően egy egységes felületet nyújt
  video/audio meghajtókhoz történő hozzáféréshez. A programok amik az SDL-t
  használják, csak az SDL-ről tudnak, arról nem hogy maga az SDL voltaképp
  milyen video/audio-n nyomja ki a dolgot. Például egy SDL-re épülő Doom
  port futhat svgalib-en, aalib-en, X-en, fbdev-en vagy másokon. Az
  SDL_VIDEODRIVER környezeti változóval például megadható a használni kívánt
  meghajtó. Na ennyit az elméletről.</P>

<P>Az <B>MPlayer</B>-hez kapcsolódóan: sokáig az SDL X11 meghajtója volt
  haszálandó a szoftveres nagyításhoz az olyan kártyákhoz/meghajtókhoz
  amik nem tudtak XVideo-t. Manapság már a saját szoftveres nagyító
  rutinunkat érdemes használni mert szebb és jobb. :) Volt továbbá
  SDL-en keresztüli aalib kimenet, de már abból is sajátunk van. A DGA
  módja kis ideig jobb volt mint a mienk.</P>

<P>Jót tesz továbbá olyankor ha a bugos video kártya vagy a meghajtója
  szaggatva jeleníti meg a képet (NEM lassú gépre gondolok), vagy ha
  az audio meghajtó a hibás.</P>

<P>Az SDL kimenet támogatja a feliratoknak a film alatti fekete sávon
  történő megjelenítését.</P>

<P>Néhány megjegyzés az <B>MPlayer</B>-nen található SDL meghajtóhoz:</P>

<TABLE BORDER=0>
<TD COLSPAN=4><P><B>Van néhány parancssori opciója:</B></P></TD></TR>
<TD>&nbsp;&nbsp;</TD><TD>-vo sdl:név</TD><TD>&nbsp;&nbsp;</TD><TD>
megadható hogy melyik video SDL meghajtót használja (pl. aalib, dga, x11)</TD><TR>   
<TD></TD><TD>-ao sdl:név</TD><TD></TD><TD>megadható hogy melyik audio SDL meghajtót használja (pl. dsp,
esd, arts)</TD><TR>
<TD></TD><TD>-noxv</TD><TD></TD><TD>kikapcsolja az XVideo hardveres gyorsítást</TD><TR>
<TD></TD><TD>-forcexv</TD><TD></TD><TD>megerősíti a hardveres gyorsítás használatát</TD><TR>

<TD COLSPAN=4><P><B>SDL billentyűk:</B></P></TD><TR>

<TD></TD><TD>c</TD><TD></TD><TD>a rendelkezésre álló videomódok között vált</TD><TR>
<TD></TD><TD>n</TD><TD></TD><TD>visszavált normál módba</TD><TR>

</TABLE>

<H4>ISMERT HIBÁK</H4>
<UL>
  <LI>az sdl:aalib-nél a lenyomott gombok örökké ismétlődnek. (használj
    <CODE>-vo aa</CODE>-t!) Ez SDL hiba, nem változtathatok rajta (SDL 1.2.1-el
    tesztelve)</LI>
  <LI>NE HASZNÁLJ SDL-T a GUI-val! Nem fog úgy működni ahogy az elvárható
    lenne.</LI>
</UL>


<H4><A NAME=svgalib>2.3.1.2.4 SVGAlib</A></H4>

<P><B><U>Installálás</U></B><BR>
  Fel kell installálnod az svgalib-et, és a fejlesztői környezetét, hogy az
  <B>MPlayer</B> le tudja fordítani az SVGAlib meghajtót (automatikusan
  detektálja, de lehet kényszeríteni is), és ne felejtsd el átszerkeszteni az
  <CODE>/etc/vga/libvga.config</CODE>-ot, hogy tükrözze a kártyád és a
  monitorod tulajdonságait.</P>

<P><B><U>Megjegyzések</U></B><BR>
  Bizonyosodj meg róla, hogy nem használod a -fs kapcsolót, mert ez itt a
  szoftveres scaler-t kapcsolja be, ami pedig lassú. Ha tényleg szükséged van
  rá használd az <CODE>-sws 4</CODE> opciót, ami valamivel rosszabb minőség
  mellett sokkal gyorsabban működik.</P>

<P><B><U>EGA (4bpp) támogatás</U></B><BR>
  Az SVGAlib tartalmazza az EGAlib-et, és az <B>MPlayer</B> képes 4bpp
  színmélységben lejátszani bármilyen filmet. A kettő együttesen a következő
  konfigurációk támogatását jelenti:</P>

<UL>
  <LI>EGA kártya EGA monitorral: 320x200x4bpp, 640x200x4bpp, 640x350x4bpp</LI>
  <LI>EGA kártya CGA monitorral: 320x200x4bpp, 640x200x4bpp</LI>
</UL>

<P>A bpp (bits per pixel) értéket kézzel kell 4-re állítani:<BR>
  &nbsp;&nbsp;<CODE>-bpp 4</CODE><BR>
  A filmet valószínűleg le kell kicsinyíteni egy EGA módra:<BR>
  &nbsp;&nbsp;<CODE>-vf scale=640:350</CODE> vagy<BR>
  &nbsp;&nbsp;<CODE>-vf scale=320:200</CODE><BR>
  Ehhez pedig egy gyors scaler kell:<BR>
  &nbsp;&nbsp;<CODE>-sws 4</CODE><BR>
  Valószínűleg az aspektus javítást ki kell kapcsolni:<BR>
  &nbsp;&nbsp;<CODE>-noaspect</CODE><BR>                    
</P>

<P><B>Megjegyzés</B>: tapasztalatom szerint EGA monitoron a legjobb a
  fényességet csökkenteni kicsit: <CODE-vf eq=-20:0</CODE>. A gépemen le
  kell csökkenteni a mintavételezési frekit is, mert 44kHz-en rossz a hang:
  <CODE>-srate 22050</CODE>.</P>

<P>Az OSD-t és a feliratokat az <CODE>expand</CODE> szűrővel lehet bekapcsolni,
  lásd a man page-t.</P>


<H4><A NAME=fbdev>2.3.1.2.5 Framebuffer meghajtó (FBdev)</A></H4>

<P>Annak eldöntése, hogy legyen-e framebuffer meghajtó, a ./configure alatt dől
  el. Olvasd el a kernelforrásban található framebuffer dokumentációt
  (Documentation/fb/*), ami leírja, hogy hogy kapcsold be stb. !</P>

<P>Ha a kártyád nem támogatja a VBE 2.0 szabványt (régebbi ISA/PCI kártyák,
  például az S3 Trio64), csak a VBE 1.2-et (vagy régebbit?) : Nos, VESAfb még
  mindig használható, de a Linux bootolása előtt be kell töltened a SciTech
  Display Doctor-t (régebben UniVBE). Használj DOS bootlemezt, vagy valami! És
  ne felejtsd regisztrálni az UniVBE-det ;))</P>

<P>Az FBdev meghajtónak van néhány saját opciója is :</P>

<TABLE BORDER=0>
<TD>&nbsp;&nbsp;</TD><TD>-fb</TD><TD>&nbsp;&nbsp;</TD><TD>
a framebuffer egység megadása (/dev/fb0)</TD><TR> 
<TD></TD><TD>-fbmode</TD><TD></TD><TD>a használni kívánt videomód neve (/etc/fb.modes szerint)</TD><TR>
<TD></TD><TD>-fbmodeconfig</TD><TD></TD><TD>módkonfigurációs file (alapban /etc/fb.modes)</TD><TR>
<TD></TD><TD>-monitor-hfreq</TD><TD></TD><TD ROWSPAN=3>see etc/example.conf</TD><TR>
<TD></TD><TD>-monitor-vfreq</TD><TD></TD><TR>
<TD></TD><TD>-monitor-dotclock</TD><TD></TD><TR>        
</TABLE>

<P>Ha egy specifikus videomódba akarsz váltani, azt így teheted :</P>

<P><CODE>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;mplayer -vm -fbmode (A mód neve) filenév</CODE></P>

<UL>
  <LI><B>-vm</B> egymaga kiválasztja a leginkább ideillő módot az /etc/fb.modes fileból.
    Használható az -x és -y opciókkal együtt is. A -flip opció csak akkor
    támogatott, ha a film pixelformátuma megegyezik a videomód formátumával.
    Figyelj a bpp értékére is, az fbdev meghajtó a jelenlegit próbálja
    használni, vagy ha a -bpp opciót használod, akkor azt.</LI>
  <LI><B>-zoom</B> opció nem támogatott (használd a <CODE>-vf scale</CODE>
    opciót). Nem használhatsz 8 vagy kisebb bpp-s módokat.</LI>
  <LI>a kurzor kikapcsolása a <CODE>echo -e '\033[?25l'</CODE> vagy a
    <CODE>setterm -cursor off</CODE> paranccsal történik, a képernyőkímélő
    pedig a <CODE>setterm -blank 0</CODE> utasítással taszítható a nemlétbe.
    Kurzor visszakapcsolása: <CODE>echo -e '\033[?25h'</CODE> vagy
    <CODE>setterm -cursor on</CODE></LI>
</UL>

<P>Megj: az FBdev módváltás _NEM_ működik a VESA framebufferrel, és ne is
	kérdezd miért, mert nem <B>MPlayer</B> hiba.</P>

<H4><A NAME=mga_vid>2.3.1.2.6 Matrox framebuffer (mga_vid)</A></H4>

<P>Ez a rész a Matrox G200/G400/G450/G550 BES (Back-End Scaler) támogatásról szól,
  azaz az mga_vid kernel meghajtóról. Hardveres VSYNC támogatást tartalmaz,
  tripla buffereléssel. Framebufferes konzolon is, és X alatt is működik.</P>

<P><B>FIGYELEM</B>: nem Linux rendszereken <A HREF=#vidix>Vidix</A>-en
  keresztül lehet csak használni az mga_vid-et !!!</P>

<P>A használatához előszöris le kell fordítani :</P>

<P><CODE>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;cd drivers<BR>
  &nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;make</CODE></P>

<P>Aztán létrehozni a /dev/mga_vid egységet :</P>

<P><CODE>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;mknod /dev/mga_vid c 178 0</CODE></P>

<P>betölteni a meghajtót :</P>

<P><CODE>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;insmod mga_vid.o</CODE></P>

<P>Ellenőrizd hogy jól detektálta-e a memória méretét, a 'dmesg' paranccsal.
  Ha rosszul, akkor használd az mga_ram_size opciót (előtte rmmod mga_vid) :</P>

<P><CODE>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;insmod mga_vid.o mga_ram_size=16</CODE></P>

<P>Hogy mindez automatikus legyen, előszöris a következő sor kell az /etc/modules.conf
  végére :</P>

<P><CODE>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;alias char-major-178 mga_vid</CODE></P>

<P>Ezután másold az <CODE>mga_vid.o</CODE> file-t a megfelelő helyre a
  <CODE>/lib/modules/&lt;kernel verzió&gt;</CODE> könyvtárakon belül.</P>

<P>Végül futtasd le a depmod-ot :</P>

<P><CODE>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;depmod -a</CODE></P>

<P>Most (újra) le kell fordítanod az <B>MPlayer</B>-t, a ./configure detektálja
  a /dev/mga_vid létezését, és lefordítja az 'mga' meghajtót. Az
  <B>MPlayer</B>-ből a használata a '-vo mga' opcióval történik ha
  framebufferes konzolról vagy, és '-vo xmga' ha X-ből.</P>

<P>Az mga_vid meghajtó probléma nélkül együttműködik az Xv-vel.</P>

<P>A <CODE>/dev/mga_vid</CODE> fileből kiolvasható néhány info (pl cat-tal),
  és meg lehet változtatni a fényerőt is rajta keresztül :
  <CODE>echo "brightness=120" &gt; /dev/mga_vid</CODE></P>


<H4><A NAME=tdfxfb>2.3.1.2.7 3dfx YUV támogatás</A></H4>

<P>Ez a meghajtó a kernel tdfx framebufferét használva jelenít meg filmeket
  hardveres gyorsítással. tdfxfb kell a kernelbe, és a következőképp kell
  újrafordítani az <B>MPlayer</B>-t : <CODE>./configure
  --enable-tdfxfb</CODE></P>

<H4><A NAME=opengl>2.3.1.2.8 OpenGL kimenet</A></H4>

<P>Az <B>MPlayer</B> támogatja filmek lejátszását OpenGL-en keresztül. Sajnos,
  nem minden meghajtónak van meg ez a képessége. Például az Utah-GLX
  (3-as X-hez) meghajtók mindegyike tudja ezt, minden támogatott kártyával.
  Lásd a <A HREF="http://utah-glx.sourceforge.net">http://utah-glx.sourceforge.net</A> címen.</P>

<P>XFree86(DRI) &gt;= 4.0.3 csak Matrox, és Radeon kártyákkal támogatja.
  Lásd a <A HREF="http://dri.sourceforge.net">http://dri.sourceforge.net</A> címen.</P>

<P>Egy kedves felhasználónk tippje szerint ez a videokimenet arra is használható,
  hogy vsync-es TV kimenetet kapjunk. Mindössze egyetlen környezeti változót
  kell átállítani: (legalábbis nVidia-n)</P>

<OL>
  <LI><CODE>export $__GL_SYNC_TO_VBLANK=1</CODE></LI>
</OL>


<H4><A NAME=aalib>2.3.1.2.9 AAlib - szöveges módú megjelenítés</A></H4>

<P>Az <B>AAlib</B> könyvtár grafikák szöveges módban történő megjelenítésére
  szolgál. Nagyon sok program támogatja, mint például a Doom vagy a Quake, stb.
  Az <B>MPlayer</B> egy nagyon jó drivert tartalmaz hozzá.
  Ha a ./configure úgy detektálta hogy fent van az aalib, lefordul az aalib
  meghajtó.</P>

<TABLE BORDER=0>
<TD COLSPAN=4><P><B>Az AA ablakban használhatsz néhány extra billentyűt:</B></P></TD><TR>
<TD>&nbsp;&nbsp;</TD><TD>1</TD><TD>&nbsp;&nbsp;</TD><TD>kontraszt csökkentése</TD><TR>
<TD></TD><TD>2</TD><TD></TD><TD>kontraszt növelése</TD><TR>
<TD></TD><TD>3</TD><TD></TD><TD>fényerő csökkentése</TD><TR>
<TD></TD><TD>4</TD><TD></TD><TD>fényerő növelése</TD><TR>
<TD></TD><TD>5</TD><TD></TD><TD>gyors megjelenítés be/ki</TD><TR>
<TD></TD><TD>6</TD><TD></TD><TD>ditherelési módok (nincs, error distribution, floyd steinberg)</TD><TR>
<TD></TD><TD>7</TD><TD></TD><TD>kép invertálása</TD><TR>
<TD></TD><TD>a</TD><TD></TD><TD>AA és MPlayer billentyűk között vált)</TD><TR>

<TD COLSPAN=4><P><B>A következő parancssori opciók állnak rendelkezésre:</B></P></TD></TR>

<TD></TD><TD>-aaosdcolor=V</TD><TD></TD><TD>OSD szín megváltoztatása</TD><TR>
<TD></TD><TD>-aasubcolor=V</TD><TD></TD><TD>feliratok színének megváltoztatása</TD><TR>
<TD COLSPAN=3></TD><TD><P><I>ahol a V lehet: (0/normál, 1/sötét, 2/bold, 3/boldfont, 4/reverz, 5/special)</P></TD></TR>

<TD COLSPAN=4><P><B>Az AAlib kimenetnek van néhány saját opciója is.
Ezek közülük a legfontosabbak:</P></B></TD><TR>

<TD></TD><TD>-aadriver</TD><TD></TD><TD>aa meghajtó beállítása (X11, curses, linux)</TD><TR>
<TD></TD><TD>-aaextended</TD><TD></TD><TD>az összes 256 karakter használata</TD><TR>
<TD></TD><TD>-aaeight</TD><TD></TD><TD>8 bites ascii használata</TD><TR>
<TD></TD><TD>-aahelp</TD><TD></TD><TD>az összes aalib opció kiírása</TD><TR>
</TABLE>

<P>Megj: a renderelés nagyon CPU igényes, különösen ha AA-on-X-et
	(X alatti aalib) használsz, és a legkevésbe CPU igényes, ha síma,
	nem-framebufferes konzolon futtatod. Használd az SVGATextMode-t
	hogy legyen szép nagy szöveges módod, és mehet!</P>

<P>Használd a -framedrop opciót ha a géped nem elég gyors.</P>

<P>Ha konzolon játszol le, jobb sebességet érhetsz el ha a 'linux'
	meghajtót használod, nem a 'curses'-t (-aadriver linux). De így
	írási hozzáférés kell a /dev/vcsa*-hoz! vo_aa megpróbálja a legjobb
	módot megtalálni.
	Lásd a http://aa-project.sourceforge.net/tune/ címet további
	részletekért.</P>


<H4><A NAME=vesa>2.3.1.2.10 VESA - megjelenítés a VESA BIOS segítségével</A></H4>

<P>Ez egy <B>általános meghajtó</B> minden olyan kártyára, melynek VESA VBE 2.0+
  kompatibilis BIOS-a van. Ezen kívül még egy oka van ezen meghajtó
  kifejlesztésének - a TV-n történő lejátszással kapcsolatos gondok.<BR>
  <B>VESA BIOS EXTENSION (VBE) 3.0-ás verzió Dátum: Szeptember 16, 1998</B>
  (70. oldal) ezt írja:
</P>

<BLOCKQUOTE>
  <b>Duál-Kontroller Elv</b><br>
  A VBE 3.0 támogatja a duál-kontroller elvet, miszerint mivel mindkét
  kontroller tipikusan ugyanattól az OEM-től került ki, ugyanazon a grafikus
  kártyán ugyanazon BIOS ROM irányítása alatt, lehetséges az applikáció elöl
  elrejteni a tényt, hogy tulajdonképpen két kontroller van jelen.
  Ennek megvan az a hátránya hogy nem lehet egyszerre használni a két adaptert,
  de cserébe a VBE 3.0 előtti programok normálisan futhatnak. A 00h VBE
  funkció (Kontroller Információ Lekérése) visszaadja az adapterek
  információit, beleértve a rendelkezésre álló videomódok kombinált
  listáját. Mikor egy program kiválaszt egy módot, a megfelelő kontroller
  aktiválódik.
</BLOCKQUOTE>

<P>Azaz ezzel a meghajtóval van esély hogy a TV kimenetet működésre bírd.</P>

<P><B>Előnyök:</B></P>

<UL>
  <LI>Akkor is nézhetsz filmeket ha a Linux <B>nem is ismeri</B> a kártyádat.</LI>
  <LI>Nem kell semmilyen grafikai program a Linuxodra (mint az XFree86, fbdev,
    stb). Ez a meghajtó <B>szöveges módból</B> is futtatható.</LI>
  <LI>Lehetséges hogy működni fog vele a <B>TV kimenet</B>. (ATI kártyákkal
    legalábbis)</LI>
  <LI>A meghajtó a <B>10h megszakítást</B> hívja, tehát nem emulátor - az
    <B>igazi</B> BIOS-t hívja, <B>valós</B> módban. (igazából vm86 módból)</LI>
  <LI>Használhatod vele a Vidix-et, így a hardveres gyorsítású megjelenítést,
    ÉS a TV kimenetet egyszerre használhatod! (ATI kártyákhoz ajánlott)</LI>
  <LI>Ha a videokártyád VESA VBE 3.0-át is tud és megfelelően kitöltötted a
    <CODE>monitor-hfreq</CODE>, <CODE>monitor-vfreq</CODE>,
    <CODE>monitor-dotclock</CODE> értékeket (akár a config file-ban, akár
    parancssorban), a lehető legmagasabb képfrissítési frekvencia lesz
    kiválasztva.</LI>
</UL>

<P><B>Hátrányok:</B></P>

<UL>
  <LI>Csak <B>x86 rendszereken</B> működik.</LI>
  <LI>Csak <B>ROOT</B> használhatja.</LI>
  <LI>Csak <B>Linux</B>on elérhető.</LI>
</UL>

<P>Ne használd ezt a meghajtót <B>GCC 2.96-tal</B> együtt ! Nem fog működni !</P>

<P><B>Jelenleg a következő opciókat veszi figyelembe:</B></P>
<DL>
  <DT><CODE>-vo vesa:opciók</CODE></DT>
  <DD>jelenleg a következők: <b>dga</b> a DGA módot kényszeríti, a <b>nodga</b>
  pedig megtiltja. DGA módban a double buffering használata a
  <CODE>-double</CODE> opcióval adható meg.Megj.: a paraméterek elhagyása a DGA
  mód autodetektálását eredményezi.</DD>
</DL>

<H4>Ismert problémák, és elkerülésük:</H4>

<UL>
  <LI>Ha van installálva <B>NLS</B> betűtipus a Linuxodon és szöveges módból
    futtatod a meghajtót, kilépés után a <B>ROM betütipus</B> lesz betöltve.
    A szokásos betűtipusodat a <B><I>setsysfont</I></B> programmal töltheted
    be.</LI>
  <LI>Gyakran kilépés után <B>fekete a képernyő</B>. Ilyenkor válts át egy
    másik konzolra, és vissza.</LI>
  <LI>A <B>működő TV kimenethez</B> be kell dugnod a TV kábelt bootolás előtt,
    mivel a BIOS csak akkor inicializálja magát.</LI>
</UL>


<H4><A NAME=x11>2.3.1.2.11 X11</A></H4>

<P>Kerülendő. Szabványos X11 kimenet (megosztott memóriával - mitshm),
  és abszolut nélkülözi a hardveres gyorsítást. Támogat (MMX/3DNow/SSE
  optimalizált, de még mindig lassú) szoftveres nagyítást, az <CODE>-fs
  -zoom</CODE> opciók használata esetén. A legtöbb mai kártyának van hardveres
  támogatása, nekik a <CODE>-vo xv</CODE> opció kell, vagy Matroxokhoz
  <CODE>-vo xmga</CODE>.</P>

<P>A baj ott van hogy a legtöbb kártya meghajtója nem támogatja a hardveres
  gyorsítást a második fejen vagy TV kimeneten. Ezekben az esetekben zöld/kék
  színű ablak látszik a film helyett. Itt lesz hasznos ez a meghajtó, de
  a szoftveres nagyításhoz erős CPU is szükségeltetik. Ne használd az SDL
  meghajtó szoftveres kimenetét+nagyítását mert annak sokkal rosszabb
  képminősége van !</P>

<P>A szoftveres nagyítás nagyon lassú, jobb ha videomódot váltasz inkább.
  Írd bele az XF86Config-ba a DGA fejezet modeline-it.</P>

<UL>
  <LI>ha 4-es XFree86-od van, használd a <CODE>-vm</CODE> opciót, ami
    majd a megfelelő videomódba kapcsol. Ha nem teszi:</LI>
  <LI>3-as XFree86-tal, a <B>CTRL-ALT-plusz</B> és <B>minusz</B> billentyűkkel
    válts a megfelelő módba.</LI>
</UL>

<P>Ha nem találod az általad beillesztett videomódokat, nézd át az XFree86
  kimenetét. Néhány meghajtója nem támogatja az alacsony pixelclock-okat
  amiket ezek a módok használnak.</P>


<H4><A NAME=vidix>2.3.1.2.12. VIDIX</A></H4>

<P><B><I>MI IS AZ A VIDIX?</I></B></P>

<P>A VIDIX a <B>VID</B>eo <B>I</B>nterface for *ni<B>X</B> szavak rövidítése.
  A VIDIX egy interface az olyan meghajtók számára, mint például az
  mga_vid. Könnyen portolható.</P>

<P>Ez az interface a meglévő meghajtókat (amik mga_vid, rage128_vid, radeon_vid, pm3_vid
  neveken ismertek) egy fix keretbe foglalja. Továbbá magas szintű interface-t
  nyújt a BES (BackEnd Scaler) vagy OV (Video Overlay) chip-ek eléréséhez.
  Nincs benne viszont alacsonyszintű interface a grafikus szerverekhez
  hasonlóan.</P>

<P><B><I>HASZNÁLAT</I></B></P>

<UL>
  <LI>Használható például közvetlenül: <CODE>-vo xvidix</CODE><BR>
    Ez a meghajtó csak X alatt használható, es egyfajta frontend a VIDIX
    technológiához.</LI>
  <LI>A VIDIX használható alegységként is, más ismert kimeneteken keresztül,
    például :<BR>
    <CODE>-vo vesa:vidix</CODE> vagy <CODE>-vo fbdev:vidix</CODE></LI>
</UL>

A <B>VIDIX</B> számára mindez teljesen lényegtelen.

<P><B>SZÜKSÉGES</B></P>

<UL>
  <LI>Hogy a videokártya grafikus módban legyen (bár megnéztem szöveges
    módban is.. hát elég rettenetes ;) arra AAlib való).<BR>
    <I>Megjegyzés: ez kipróbálható, csak a vo_vesa meghajtóban kell
    kikommentezni a grafikus módba váltó sort.</I></LI>
  <LI>Az <B>MPlayer</B> választott video kimeneti meghajtójának tudnia kell
    a használt képernyő méreteiről, és ezt el is kell mondania a VIDIX
    almeghajtónak.</LI>
</UL>

<P><B><I>VARIÁCIÓK A HASZNÁLATRA</I></B></P>

<P>Amikor a VIDIX-et almeghajtóként használod, a tulajdonképpeni konfigurálást
  maga a "fő" meghajtó végzi (rövidebben a vo_server). Így használhatod
  azokat az opciókat is, amiket VIDIX nélkül is használhattál. Plusz,
  értelmezi a <CODE>-double</CODE> opciót (a használata ajánlott, legalábbis
  az ATI kártyákhoz).<BR>
  A <CODE>-vo xvidix</CODE> opció jelenleg a következő opciókat ismeri fel :
  <CODE>-fs -zoom -x -y -double</CODE>.<BR>
</P>

<P>Továbbá, lehetséges átugrani az autodetektálást, a kívánt VIDIX
  meghajtó harmadik opcióként történő megadásával :<BR>
  <BR>
  &nbsp;&nbsp;<code>mplayer -vo xvidix:mga_vid.so -fs -zoom -double
    file.avi</code><BR>
  vagy<BR>
  &nbsp;&nbsp;<code>mplayer -vo vesa:vidix:radeon_vid.so -fs -zoom -double -bpp  
    32 file.avi</code><BR>
  <BR>
  Viszont ez elég veszélyes, mivel ilyenkor mindenképp a megadott meghajtó
  lesz betöltve, és előre nem látható következményekhez vezethet, akár
  lefagyáshoz is. Csak akkor próbáld ezt ha teljesen biztos vagy abban hogy
  működni fog, viszont az <B>MPlayer</B> automatikusan nem tesz hasonlóan.
  Szólj a fejlesztőknek. A helyes módszer az, amikor a VIDIX autodetektál.
</P>

<P>
  A VIDIX nagyon új technológia, és nagyon valószínű hogy a Te rendszereden
  (számunkra ismeretlen OS, stb) nem fog működni. Ilyenkor az egyetlen
  lehetőség, ha átportolod (főleg a libdha-t). Nagyon valószínű hogy a VIDIX
  minden olyan rendszeren működőképes, ahol az X11.</P>

<P>Mivel a VIDIX közvetlen hozzáférést igényel a hardverhez, vagy root
  jogosultsággal kell futtatni, vagy a SUID bitet kell bebillenteni a
  binárisra (<B>Vigyázat: Ez egy sechole!</B>). Alternatív megoldásként
  lehetséges egy speciális kernelmodul használata, valahogy így:</P>

<OL>
  <LI>Töltsd le az svgalib
    <A HREF="http://www.arava.co.il/matan/svgalib/">fejlesztői verzióját</A>
    (mint például az 1.9.17),<BR>
    <B>VAGY</B><BR>
    használd az Alex által az MPlayer-re specializált
    verziót (nem igényel svgalib-et a fordításhoz),
    <A HREF="http://www.mplayerhq.hu/~alex/svgalib_helper-1.9.17-mplayer.tar.bz2">innen</A>.</LI>
  <LI>Fordítsd le az <CODE>svgalib_helper</CODE> könyvtárban az illető
    modult, és töltsd be insmod-dal.</LI>
  <LI>Mozgasd át az <CODE>svgalib-1.9.17/kernel/svgalib_helper</CODE> könyvtárat
    ide: <CODE>mplayer/main/libdha/svgalib_helper</CODE>.</LI>
  <LI>Ha az svgalib-es verziót töltötted le, a <CODE>libdha/Makefile</CODE>
    file-ban az "svgalib_helper"-t tartalmazó CFLAGS sor elől töröld ki a
    commentet.</LI>
  <LI>Fordíts újra és installáld a libdha-t.</LI>
</OL>


<H4><A NAME="vidix_ati">2.3.1.2.12.1 ATI kártyák</A></H4>

<P>Jelenleg a legtöbb ATI kártya natív támogatást élvez, a Mach64-től kezdve
  a legújabb Radeon-okig.</P>

<P>Két bináris van: <CODE>radeon_vid</CODE> a Radeon-okhoz, és
  <CODE>rage128_vid</CODE> a Rage 128 kártyákhoz. Lehet kényszeríteni a
  betöltésüket, vagy engedni a VIDIX-nek hogy automatikusan megkeresse a
  használandót közülük.</P>


<H4><A NAME="vidix_matrox">2.3.1.2.12.2 Matrox kártyák</A></H4>

<P>A Matrox G200,G400,G450 és G550 bizonyosan működik.</P>

<P>A meghajtó támogatja a video equalizereket, és legalább olyan gyors mint a
  <A HREF="#mga_vid">Matrox framebuffer</A>.</P>


<H4><A NAME="vidix_trident">2.3.1.12.3 Trident kártyák</A></H4>

<P>Rendelkezésre áll egy meghajtó a Trident Cyberblade/i1 chipset-hez, amely
  a VIA Epia alaplapokon található.</P>

<P>A meghajtó írója és karbantartója Alastair M. Robinson, akinek
  <A HREF="http://www.blackfiveservices.co.uk/EPIAVidix.shtml">honlapjáról</A>
  letölthetők ezen meghajtónak esetleges újabb verziói is. Az MPlayer CVS-be
  hamar bekerülnek ezek az újítások.</P>


<H4><A NAME="vidix_3dlabs">2.3.1.2.12.4 3DLabs kártyák</A></H4>

<P>Bár van meghajtó a 3DLabs GLINT R3 és Permedia3 chip-ekhez, ezeket
  még senki nem tesztelte, ígyhát nyugodtan írjatok róla.</P>


<H4><A NAME=directfb>2.3.1.2.13 DirectFB</A></H4>

<P><I>"A DirectFB egy embedded rendszerek szem előtt tartásával tervezett
  grafikus könyvtár. Minimális erőforrásigénnyel nyújt maximális
  teljesítményt."</I> - állítja a
  <A HREF="http://www.directfb.org">http://www.directfb.org</A>.</P>

<P>Ez a fejezet nem írja le a DirectFB képességeit.</P>

<P>Bár az MPlayer nem egy DirectFB által támogatott "video provider", ez
  a video kimeneti meghajtó a DirectFB-n keresztül nagyszerű videolejátszást
  biztosít. Teszi ezt a DirectFB-nek megfelelő sebességgel: a Matrox G400-amon
  a sebesség egyenértékű volt az XVideo-val.</P>

<P>Mindig próbáld meg a DirectFB lehető legújabb verzióját használni. A
  DirectFB-nek parancssorban a <CODE>-dfbopts</CODE> opcióval lehet
  opciókat átadni. A használandó layer megadása subdevice-ként történik,
  például: <CODE>-vo directfb:2</CODE> (a -1 az alapértelmezett:
  autodetektálás)</P>


<H4><A NAME=dfbmga>2.3.1.2.14 DirectFB/Matrox (dfbmga)</A></H4>

<P>Olvasd el a <A HREF=#directfb>fő DirectFB fejezetet</A> az általános
  információkhoz.</P>

<P>Ez a video kimeneti meghajtó a Matrox G400/G450/G550-as kártyákon lévő
  második fej bekapcsolására szolgál (tipikusan TV), ezáltal az első fejtől
  függetlenül képes video megjelenítésére.</P>

<P>A működésre bírásához szükséges információ a következő címen található:
  <A HREF="http://www.sci.fi/~syrjala/directfb/Matrox_TV-out_README.txt">http://www.sci.fi/~syrjala/directfb/Matrox_TV-out_README.txt</A></P>

<P>Megj.: az első olyan DirectFB verzió amivel ez nekünk is működött, az a
  0.9.17 (viszont ez is bugos, rá kell rakni a <CODE>surfacemanager</CODE>
  patch-et a fenti címről). Egyébként folyamatban van a CRTC2 kód portolása
  az <B>mga_vid</B>-be.</P>


<H4><A NAME=mpegdec>2.3.1.3 MPEG dekóderek kártyák</A></H4>

<H4><A NAME=dvb>2.3.1.3.1 DVB ki-, és bemenet</A></H4>

<P>Az MPlayer támogatja a Siemens, Technotrend, Galaxis, Hauppage és hasonló
  gyártóktól származó Siemens DVB chipsetet. A legújabb DVB meghajtók a
  <A HREF="http://www.linuxtv.org">Linux TV site</A>-ról tölhetők le.
  A szoftveres transzkódoláshoz legalább 1Ghz-es CPU ajánlott.</P>

<P>A configure detektálja a DVB kártyát. Ha ez sikertelen volt, a detektálás
  kényszerítése a következő opcióval történik:</P>

<PRE>
  ./configure --enable-dvb
</PRE>

<P>Ha az ost fejlécek nem szabványos útvonalon találhatóak, az útvonal
  megadására szolgáló opció:</P>

<PRE>
    ./configure --with-extraincdir=&lt;DVB forrás könyvtár&gt;/ost/include
</PRE>

<P>Ezután a fordítás és installálás a szokásos módszerrel történik.</P>

<H4>HASZNÁLAT</H4>

<P>A hardveres dekódolás (szabványos MPEG1/2 file-ok esetén) a következő
  paranccsal történik:</P>

<PRE>
  mplayer -ao mpegpes -vo mpegpes file.mpg|vob
</PRE>

<P>A szoftveres dekódolás, illetőleg más formátumok MPEG1-é konvertálása
  hasonlóképp történik:</P>

<PRE>
  mplayer -ao mpegpes -vo mpegpes file.ext
  mplayer -ao mpegpes -vo mpegpes -vf expand file.ext
</PRE>

<P>Fontos megjegyezni hogy a DVB kártyák csak 288 és 576 pixel,
  (PAL esetén), illetve 240 és 480 (NTSC) magasságú videókat támogatnak.
  Más felbontású filmeket át <B>kell</B> méretezni a megfelelő méretre,
  a <CODE>scale=szélesség:magasság</CODE> szűrő megadásával (<CODE>-vf</CODE>
  opció). Szélességből többféle is használható, pl. 720, 704, 640, 512, 480,
  352, továbbá a kártyák a horizontális átméretezést hardveresen is képesek
  megoldani, ezért a horizontális nagyítás a legtöbb esetben szükségtelen.
  Es 512x384-es felbontású (aspect 4:3) DivX lejátszása így történik:</P>

<PRE>
  mplayer -ao mpegpes -vo mpegpes -vf scale=512:576
</PRE>

<P>Ha szélesvásznú filmről van szó és nem akarod teljes magasságra nagyítani,
  az <CODE>expand=szélesség:magasság</CODE> szűrővel fekete sávokat lehet a
  kép köré rakni. Es 640x384-es DivX-hez a következő opciók kellenek:</P>

<PRE>
  mplayer -ao mpegpes -vo mpegpes -vf expand=640:576 file.avi
</PRE>

<P>Ha a CPU-d túl lassú egy 720x576-os DivX-hez, csökkentsd le a file
  felbontását:</P>

<PRE> 
  mplayer -ao mpegpes -vo mpegpes -vf scale=352:576 file.avi
</PRE>

<P>Ha ettől se javul a sebesség, vertikálisan is csökkentheted a méretet:</P>

<PRE>                                                           
  mplayer -ao mpegpes -vo mpegpes -vf scale=352:288 file.avi 
</PRE>

<P>OSD és/vagy feliratok megjelenítéséhez az expand szűrő OSD részét kell
  használni. Például, az <CODE>expand=sz:m</CODE> vagy <CODE>expand=sz:m:x:y</CODE>
  opciók helyett a <CODE>expand=sz:m:x:y:1</CODE> paraméterezés a megfelelő
  (az 5.-ik paraméter kapcsolja be az OSD renderelést). Ha akarod, tedd
  feljebb a képet hogy több helye legyen a feliratoknak. Ha a feliratok
  kilógnak a TV képernyőjéről, azokat is feljebb teheted: használd a
  <CODE>-subpos &lt;0-100&gt;</CODE> opciót (a 80-as érték az esetek
  többségében megfelelő).</P>

<P>A nem 25-ös fps-ű filmek PAL szabványú TV-n történő lejátszásához használd a
  <CODE>-framedrop</CODE> opciót.</P>

<P>A DivX filmek képarányának megtartásához, és emellett az optimális
  nagyítási paraméterek kiszámításához használd a <CODE>dvbscale</CODE>
  szűrőt:</P>

<PRE>
 4:3-es TV-hez: -vf dvbscale,scale=-1:0,expand=-1:576:-1:-1:1
16:9-es TV-hez: -vf dvbscale=1024,scale=-1:0,expand=-1:576:-1:-1:1
</PRE>

<H4>A DVB kártya használata digitális TV vételére (DVB bemeneti modul)</H4>

<P>Legelőszöris mindenképpen add meg a <CODE>dvb_shutdown_timeout=0</CODE>
  paramétert a <CODE>dvb-core</CODE> kernelmodulnak, különben az MPlayer
  10 másodperc múlva leáll.</P>

<P>Installálva kell lennie a <CODE>scan</CODE> és <CODE>szap/tzap/czap</CODE>
  programoknak. Ezek mindegyike megtalálható a meghajtó csomagjában.</P>

<P>A <A HREF="http://www.sf.net/projects/dvbtools/"><CODE>dvbstream</CODE></A>
  nevű programmal ellenőrizd hogy a meghajtó rendesen működik-e. Ez a program
  a DVB bemeneti modul alapja.</P>

<P>Állíts össze egy <CODE>~/.mplayer/channels.conf</CODE> file-t, mégpedig
  olyan szintaxissal amit a <CODE>szap/tzap/czap</CODE> programok megértenek.
  Alternatív megoldásként használható a <CODE>scan</CODE> program, mely
  automatikusan összeállítja ezt.</P>

<P>Bizonyosodj meg arról, hogy <B>csak</B> "Free to Air" (ingyen sugározható)
  csatornák vannak a <CODE>channels.conf</CODE> file-odban, mivel az MPlayer
  más csatornákkal kiakad.</P>

<P>A listában szereplő első csatornára váltás:</P>

<PRE>
  mplayer dvb://
</PRE>

<P>Ha egy adott csatorára szeretnél váltani, mint például az <CODE>R1</CODE>,
  az MPlayert a következőképpen indítsd:</P>

<PRE>
  mplayer dvb://R1
</PRE>

<P>Csatornaváltásra a <CODE>'h'</CODE> (következő) és a <CODE>'k'</CODE>
  (előző) gombok használhatóak, vagy használhatod az <CODE>OSD</CODE> menűt
  (utóbbi megfelelően konfigurált <A HREF="documentation.html#subtitles_osd">OSD
  alrendszert</A> is igényel</A>).</P>

<P>Ha az <CODE>~/.mplayer/menu.conf</CODE> file tartalmazza a
  <B>&lt;dvbsel&gt;</b> bejegyzést, amelyet például az
  <CODE>etc/dvb-menu.conf</CODE> file tartalmaz (ezzel a file-al egyébként
  felül lehet írni a <CODE>~/.mplayer/menu.conf</CODE> file-t), akkor a
  főmenű tartalmazni fog egy olyan almenűt, melyben kiválaszhatóak a
  <CODE>channels.conf</CODE> file-ban megadott csatornák.</P>

<P>Ha egy műsort lemezre akarsz menteni, arra a következő parancs szolgál:</P>

<PRE>
  mplayer -dumpfile r1.ts -dumpstream dvb://R1
</PRE>

<P>Ha át szeretnéd kódolni:</P>

<PRE>
  mencoder -o r1.avi -ovc xvid -xvidenctopts bitrate=800 -oac mp3lame -lameopts
cbr:br=128 -vf ci dvb://R1
</PRE>

<P>Olvasd el a man lapot, amiben fel vannak sorolva a DVB bemeneti modulnak
  átadható opciók.</P>


<H4>A JÖVŐ</H4>

<P>Ha kérdésed van illetve szeretnél bekapcsolódni a DVB beszélgetésekbe,
  csatlakozz az <A HREF="http://mplayerhq.hu/mailman/listinfo/mplayer-dvb">MPlayer-DVB</A>
  listához. A lista nyelve angol.</P>

<P>A jövőben várhatóan támogatni fogjuk az OSD hardveres megjelenítését a
  DVB kártyák ezt támogató képességének felhasználásával, továbbá
  nem 25fps-es filmek folyamatosabb lejátszását, illetve valós idejű
  transzkódolást MPEG2 és MPEG4 között (részleget dekódolás).</P>


<H4><A NAME="dxr2">2.3.1.3.2 DXR2</A></H4>

<P>AZ MPlayer támogatja a hardveresen gyorsított lejátszást a Creative
  DXR2 kártyájával.</P>

<P>A legfontosabb, hogy fel kell installálni a DXR2 meghajtót. Ez, és az
  útmutatója letölthető a <A HREF="http://dxr2.sf.net">DXR2 Resource Center</A>
  site-ról.</P>

<H4>HASZNÁLAT</H4>
<DL>
  <DT><CODE>-vo dxr2</CODE></DT>
  <DD>TV kimenet bekapcsolása</DD>
  <DT><CODE>-vo dxr2:x11</CODE> vagy <CODE>-vo dxr2:xv</CODE></DT>
  <DD>overlay használata X11 ablakban</DD>
  <DT><CODE>-dxr2 &lt;opció1:opció2:...&gt;</CODE></DT>
  <DD>Ezzel az opcióval lehet a DXR2 meghajtót finomhangolni.</DD>
</DL>

<P>A DXR2 overlay chipset-e elég rossz minőségű, de általában nem szükséges
  változtatni az alapértelmezett beállításain. Az OSD csak overlay módban
  (nem TV-n) használható, ahol a colorkey színével kerül kirajzolásra.
  Az alapértelmezett beállításokkal elképzelhető hogy a karakterek körül
  itt-ott látható lesz a colorkey színe, vagy egyéb extrém effektek.
  Helyes beállításokkal elfogadható minőség érhető el.</P>

<P>Lásd a manpage-t a rendelkezésre álló opciókhoz.</P>


<H4><A NAME="dxr3">2.3.1.3.3 DXR3/Hollywood+</A></H4>

<P>Az MPlayer támogatja a hardveresen gyorsított lejátszást az olyan
  kártyákon mint a Creative DXR3, és a Sigma Designs Hollywood Plus. Ezen
  kártyák mindegyike a Sigma Designs által készített em8300 MPEG dekóder
  chip-et használja.</P>

<P>A legelső dolog amire szükséged van, a megfelelően installált DXR3/H+
  meghajtó, mégpedig a 0.12.0-ás vagy későbbi verzió. A meghajtó és az
  installálási útmutató a <A HREF="http://dxr3.sourceforge.net/">DXR3 és
  Hollywood Plus Linuxhoz</A> site-ról tölthetőek le. A configure
  automatikusan detektálja a kártyádat, a fordítás pedig elviekben
  zökkenőmentes.</P>

<H4>Használat:</H4>
<DL>
  <DT><CODE>-vo dxr3:prebuf:sync:norm=x:&lt;device&gt;</CODE></DT>
  <DD>Az <CODE>overlay</CODE> opció megadása esetén a TV kimenet helyett az
    overlay mód kerül bekapcsolásra. Ehhez egy megfelelően konfigurált overlay
    beállítás szükséges. A konfigurálás legegyszerübben az autocal nevű
    program futtatásával történik. Ezután futtasd az MPlayer-t a dxr3 kimenettel
    de egyelőre overlay nélkül. Indítsd el a dxr3view-et. Ebben a programban
    valós időben lehet finomhangolni az overlay beállításait. Miután az overlay
    konfigurálása megtörtént, már nem szükséges a dxr3view használata.<BR>
    A <CODE>prebuf</CODE> opció bekapcsolja a prebufferelést. Ez a feature
    az em8300 chip sajátja, mellyel lehetséges egynél több video frame-t
    (előre) tárolni. Ez annyit tesz hogy az opció megadása esetén az MPlayer
    mindig arra törekszik hogy a buffer tele legyen. Ha a géped lassú, az MPlayer
    processzorhasználata ebben az esetben közelíti, vagy el is éri a 100%-ot.
    Prebuffering használata esetén a lejátszás sokkal kevésbé lesz érzékeny
    egyéb processz-ek CPU használatára.<BR>
    Amennyiben nem használod ezt az opciót, mindenképpen ajánlott a
    <CODE>-framedrop</CODE> opció használata, a további A/V szinkron csúszás
    elkerülésére.<BR>
    A <CODE>sync</CODE> opció az új szinkronizáció engine-t kapcsolja be.
    Ez annyit tesz hogy az em8300 órája folytonos figyelés alá kerül, és
    amennyiben eltér az MPlayer órájától, előbbit reseteljük.<BR>
    A <CODE>norm=x</CODE> opcióval megadható a használt TV normája, külső
    programok (mint például az em8300setup) használata nélkül. Használható
    opciók: 5 = NTSC, 4 = PAL-60, 3 = PAL. Speciális értékek a 2 (automata
    állítás PAL/PAL-60) és az 1 (automata állítás PAL/NTSC), mert ezek a
    film framerátájának alapján döntenek a használandó normáról. A 0
    érték (alapállapot) nem változtat a normán.<BR>
    <CODE>&lt;egysegnev&gt;</CODE> - ha több em8300 kártyád van, itt
    megadhatod hogy melyiket akarod használni.
    <BR>
    Mindegyik opció opcionális. Jó mi?<BR>
    <CODE>:prebuf:sync</CODE> kombináció a legmegfelelőbb a DivX filmek
    lejátszására. Néhányak szerint a <CODE>prebuf</CODE> opció problémákat
    okozhat MPEG1/2 lejátszásnál. A <CODE>sync</CODE> opció akkor használandó,
    ha valamilyen probléma adódik az opciók nélküli lejátszásnál, például
    nem megjelenő DVD feliratok, stb.</DD>

  <DT><CODE>-ao oss:/dev/em8300_ma-X</CODE></DT>
  <DD>Ezzel az opcióval az em8300 kártyán keresztül lesz lejátszva a
    hang (a használandó érték egy kártya esetén 0).</DD>

  <DT><CODE>-aop list=resample:fout=xxxxx</CODE></DT>
  <DD>Az em8300 nem tud 44100Hz-nél alacsonyabb frekvencián lejátszani.
  Ha ilyen audióval van dolgod, a fenti opcióba írj 44100-at vagy 48000-at
  annak megfelelően hogy az eredeti érték melyikhez van közelebb. Tehát
  22050Hz esetén 44100, 24000Hz esetén 48000. Ez az opció természetesen
  nem működik digitális AC3 esetén (<CODE>-ac hwac3</CODE>).</DD>

  <DT><CODE>-vf expand=-1:-1:-1:-1:1</CODE></DT>
  <DD>OSD megjelenítése</DD>

  <DT><CODE>-ac hwac3</CODE></DT>
  <DD>Az em8300 képes a rajta áthaladó dekódolatlan AC3 adatot a digitális
    kimeneten egy erősítőnek továbbadni. Ebben az esetben meg kell adni
    a fenti <CODE>-ao oss:...</CODE> opciót, hogy a hangkártya helyett
    a DXR3-on keresztül menjen a hang.</DD>
</DL>


<H4><A NAME=other>2.3.1.4 Egyéb vizualizációs ketyerék</A></H4>

<H4><A NAME=zr>2.3.1.4.1. Zr</A></H4>

<P>Ez a meghajtó néhány hardveres MJPEG capture/dekóder kártyával használható
  (DC10+-szal van lett tesztelve, de működnie kell LML33-mal és DC10-zel is).
  A meghajtó először JPEG-be kódolja a képkockát, ezután elküdli a kártyának.
  Az enkódolás a <B>libavcodec</B>-kel történik. A különleges <I>cinerama</I>
  módban lehetőség van a filmek valóban szélesvásznú lejátszására, feltéve
  hogy van két kártyád és két kivetítőd van. A felbontástól és a beállított
  minőségtől függően ez a videokimenet sok CPU időt is igényelhet, így
  ajánlott a <CODE>-framedrop</CODE> opció használata.</P>

<P>Működnie kell továbbá a
  <A HREF="http://mjpeg.sourceforge.net">http://mjpeg.sourceforge.net</A>
  címről letölthető kernel meghajtónak. Ezután már csak újra kell fordítani
  az MPlayer-t az <CODE>--enable-zr</CODE> configure opcióval.</P>

<P>A kimenet minőségét sok - a man page-ban részletezett - opcióval lehet
  állítgatni. Egy rövid listát a következő opcióval kaphatsz:</P>

<PRE>
  mplayer -zrhelp
</PRE>

<P>A nagyítás és az OSD kiírását nem végzi el ez a video meghajtó, de azokat
  az MPlayer megfelelő szűrőivel megfelelően lehet pótolni. Például
  vegyünk egy <CODE>512x272</CODE> méretű filmet amit teljes képernyőn
  szeretnél megtekinteni. 3 lehetséges méretbe tudod nagyítani a képet, amik
  <CODE>768</CODE>, <CODE>384</CODE>, vagy <CODE>192</CODE>. A minőségre
  és a sebességre való tekintettel én a <CODE>384x204</CODE>-et javaslom,
  a gyors bilineáris szoftever nagyítással. A parancsok:</P>

<PRE>
  mplayer -vo zr -sws 0 -vf scale=384:204 movie.avi
</PRE>

<P>A vágást a <CODE>crop</CODE> szűrővel is el lehet végezni. Tegyük fel hogy
  túl széles a film ahhoz hogy megjelenítsd. Ilyenkor a <CODE>-zrcrop</CODE>
  opciót is lehet használni, mégpedig a következőképp:</P>

<PRE>
  mplayer -vo zr -zrcrop 720x320+80+0 benhur.avi
</PRE>

<P>ugyanez a <CODE>crop</CODE> szűrővel:</P>

<PRE>
  mplayer -vo zr -vf crop=720:320:80:0 benhur.avi
</PRE>

<P>A <CODE>-zrcrop</CODE> használatával állítható be a <I>cinerama</I> mód is.
  Tegyük fel hogy 2 kivetítőd van. A bal oldali a <CODE>/dev/video1</CODE>-en,
  a jobb oldali pedig a <CODE>/dev/video0</CODE>-án érhető el. A film mérete
  <CODE>704x288</CODE>. Tegyük fel továbbá hogy a bal oldalit fekete
  fehérbe akarod állítani, 10-es JPEG minőségre:</P>

<PRE>
  mplayer -vo zr -zrdev /dev/video0 -zrcrop 352x288+352+0 -zrxdoff 0 -zrbw \
          -zrcrop 352x288+0+0 -zrdev /dev/video1 -zrquality 10 movie.avi
</PRE>

<P>Látható hogy a második <CODE>-zrcrop</CODE> előtt előforduló opciók
  az első eszközre, míg a <CODE>-zrcrop</CODE> után lévők a másodikra
  vonatkoznak. A maximálisan használható kártyák száma 4, így lehetséges
  egy 2x2-es videofal kiépítése is.</P>

<P>Végül egy fontos megjegyzés: ne indítsd el az Xawtv-t miközben MPlayerrel
  éppen lejátszol, mert elcrashel a gép. Viszont ha az MPlayer előtt indítasz
  Xawtv-t, valamint az MPlayer leállítása előtt leállítod az Xawtv-t, akkor
  így működni fog.</P>

<P>A fordító (Gabucino) megj.: ha hozzám akarsz vágni ilyen Zr-es cuccot,
  ne tétovázz :) Ha lehet, rögtön négyet :)</P>


<H4><A NAME=blinken>2.3.1.4.2. Blinkenlights</A></H4>

<P>Ez a kimeneti meghajtó a <A HREF="http://www.blinkenlights.de">Blinkenlights</A>
  UDP protokolljával játszik le videot. Ha nem tudod mi az a Blinkenlights,
  nincs erre szükséged.</P>


<H4><A NAME=tv_out>2.3.1.5 TV kimenet</A></H4>

<H4><A NAME=tv-out_matrox>2.3.1.5.1 Matrox G400 kártyák</A></H4>

<P>Linux alatt két lehetőséged van a G400 TV kimenetre :</P>

<P><B>FONTOS:</B> a Matrox G450/G550 TV kimeneti leírást lásd a
  következő fejezetben!</P>

<UL>
  <LI><B>XFree86</B>: a <A HREF="http://www.matrox.com">Matroxtól</A> letölthető
    meghajtó, és a hozzávaló HAL modul. Ez X-et tud kiadni TV-re.<BR>
    <B>Ezzel a módszerrel nem lesz hardveres gyorsítás</B> mint Windoze alatt!
    A második fejnek csak YUV framebuffere van, a <I>BES</I> (Back End Scaler,
    azaz a YUV scaler a G200/G400/G450/G550 kártyákon) nem működik rajta !
    A windowsos meghajtó valahogy megkerüli ezt a limitet, valószínűleg
    a 3D motorral nagyítva, és a YUV framebufferrel megjelenítve a képet.
    Ha tényleg X-et akarsz használni, a <CODE>-vo x11 -fs -zoom</CODE>
    opciók bekapcsolják a <B>LASSÚ</B> szoftveres nagyítást, és ráadásul
    Macrovision másolásvédelem tetőzi az egészet (ezt egyébként 
    meg lehet tö^H^Hkerülni
    <A HREF="http://avifile.sourceforge.net/mgamacro.pl">ezzel</A> a
    perl script-tel).</LI>
  <LI><B>Framebuffer</B>: a 2.4-es kernelek <B>matroxfb moduljait</B>
    használva. A 2.2-es kernelekben nincs TV kimenet, így használhatatlanok
    ilyen célra. Kernelfordításnál kapcsolj be MINDEN matroxfb-vel kapcsolatos
    dolgot (MultiHead-et ne), és fordítsd őket <B>modulba</B>! Szükséges
    továbbá bekapcsolni a kernelben az I2C-t.
    <UL>
      <LI>
	Menj a <CODE>TVout/matroxset</CODE> könyvtárba, és írd be: <CODE>make</CODE>.
        Installáld a <CODE>matroxset</CODE>-et valahova a PATH-ba.</LI>
      <LI>
	Ha nincs <CODE>fbset</CODE>-ed installálva, lépj a
        <CODE>TVout/fbset</CODE> könyvtárba, és írd be: <CODE>make</CODE>.
	Installáld az <CODE>fbset</CODE>-et valahova a PATH-ba.</LI>
      <LI>
	Ha nincs <CODE>con2fb</CODE> installálva, lépj a
        <CODE>TVout/con2fb</CODE> könyvtárba, és írd be: <CODE>make</CODE>.
	Installáld a <CODE>con2fb</CODE>-t valahova a PATH-ba.</LI>
      <LI>
	Ezekután lépj bele a <CODE>TVout/</CODE> könyvtárba, és futtasd le a
        <CODE>./modules</CODE> scriptet root-ként. A szöveges módú konzolodnak
        most framebuffer módba kellett hogy lépjen (nincs visszaút!).</LI>
      <LI>Szerkeszd át (!) és futtasd a <CODE>./matroxtv</CODE> scriptet. Ez egy egyszerű
	menűt ad. Írd be <B>2</B> és nyomj <B>ENTER-t</B>. Most a monitoron
	és a TV-n ugyanannak a képnek kell lennie.
	Ha a TV (alapértelmezésben PAL) képén furcsa csíkok vannak, a script nem tudta
	beállítani megfelelően a felbontást (alapban 640x512-re). Próbálj
	más felbontást választani a menűből, és/vagy játssz az fbset-tel.</LI>
    </UL>

    <P>
    Oks. A következő feladat a kurzor eltüntetése, és a képernyőkímélő
    kikapcsolása. Futtasd a következő parancsokat :</P>
    <P>
      <CODE>echo -e '\033[?25l'</CODE> vagy <CODE>setterm -cursor off<BR>
      setterm -blank 0</CODE>
    </P>

    <P>
    Jobb ha valami script-be teszed őket, és kiüríted a képernyőt is..
    A kurzor visszakapcsolása :<BR><CODE>echo -e '\033[?25h'</CODE>
    or <CODE>setterm -cursor on</CODE>
    </P>

    <P>Yeah kewl. A lejátszást a következő paraméterekkel indítsd :
    <CODE>mplayer -vo mga -fs -screenw 640 -screenh 512 &lt;filename&gt;</CODE><BR>
    (ha X-et használsz, most válts át konzolra például CTRL-ALT-F1 billentyűkkel)<BR>
    A 640x512-t értelemszerűen írd át ha más felbontást állítottál be a matroxfb-n..<BR>
    <B>És igen, élvezd az Xv-nél és windoznál szebb, jobb, gyorsabb Matrox TV kimenetet!</B>
    </P>
  </LI>
</UL>

<H4>Matrox TV kábel építése</H4>

<P>Természetesen senki nem vállal semmilyen felelősséget az építésből fakadó
  károkért, sem pedig nyújt garanciát a módszer működésére.</P>

<P><B>G400 kábel</B>: A kompozit video jelet a második fej csatlakozójának 4-es tűjéről lehet
  leszedni, földet hozzá pedig a 6-7-8-as tűkről. Nekem spec nem volt tvout
  kábelem, de ennyi info alapján tudtam csinálni (és nagyon szépen futott).
  (info by Rácz Balázs)</B>

<P><B>G450 kábel</B>: A kompozit video jel a második fej csatlakozójának
  első tűjéről lehet leszedni, földet hozzá pedig az 5, 6, 7, 15-ös tűkről.
  (info by Kerekes Balázs)</P>


<H4><A NAME=tv-out_matrox_g450>2.3.1.5.2 Matrox G450/G550 kártyák</A></H4>

<P>Ezekhez a kártyákhoz csak most kezdődött el a Linuxos TV kimenet
  fejlesztése, és még nem került be a fő kernelfába. Úgy tudom jelenleg
  az <B>mga_vid</B> modul nem használható, mert a G450/G550 meghajtó
  most csak egy konfigurációban működik, ahol az első CRTC chip
  (ami fejlettebb) az első megjelenítőn (monitor), és a második CRTC
  (nincs <B>BES</B> - a BES magyarázatát lásd feljebb a G400 fejezetben)
  a TV-n. Igyhát az egyetlen használható kimenet az fbdev.</P>

<P>Az első CRTC jelenleg nem irányítható át a második fejre. A kernelben
  levő matroxfb meghajtó készítője - Petr Vandrovec - ígérte ennek
  támogatását, amivel az első CRTC átirányítható lesz egyszerre mindkét
  kimenetje, ami jelenleg az ajánlott üzemmód G400 kártyákhoz, lásd az
  előző fejezetet.</P>

<P>A szükséges kernel patch és a részletes leírás a
  <A HREF="http://www.bglug.ca/matrox_tvout">http://www.bglug.ca/matrox_tvout</A>
  címről tölthető le.</P>


<H4><A NAME=tv-out_ati>2.3.1.5.3 ATI kártyák</A></H4>

<P>Az ATI TV kimenetek jelenlegi támogatottsága:</P>
<UL>
  <LI><b>ATI Mach64</b>: <i>ImpacTV</i> van rajta, amit a <A HREF="http://gatos.sourceforge.net">gatos</A>
    támogat.</LI>
  <LI><b>ASIC Radeon VIVO</b>: <i>Rage Theatre</i>, ami szintén támogatott a <A HREF="http://gatos.sourceforge.net">gatos</A>
    által.</LI>
  <LI><b>Radeon VE</b> és <b>Rage PRO LT</b>: <i>ImpacTV2+</i> ami jelenleg nem támogatott Linux alatt.
    Viszont <B>MPlayer</B>-rel teljeskörű <B>hardveres gyorsítást</B> és
    <B>TV kimenetet</B> kapsz Radeonokhoz! Lásd a <a href=#2.3.1.12>VESA meghajtó</a> és
    <A HREF=#2.3.1.14>Radeon video overlay</A> fejezeteket.</LI>
</UL>

<P>Szerencsére ha elég gyors processzorod van (Duron, Celeron2 vagy jobb),
  <B>használhatod a TV kimenetet</B> a <A HREF=#2.3.1.12>VESA meghajtón</A>
  keresztül.</P>

<P>A <B>VESA meghajtó</B> nem használ hardveres gyorsítást, hanem <B>DGA-t</B>
  szimulál egy 64k-s ablakon keresztül, ami a BIOS 32 bites funkcióin keresztül
  konfigurálható. Az ATI kártyák elég gyors memóriával rendelkeznek, így az itt
  elveszített sebesség minimális. Más kártyákkal ellentétben itt nincs
  meghatározva a TV-n használható módok száma, így <B>320x200</B>-tól
  <B>1024x768</B>-ig bármilyen módot használhatsz.<BR>
  Van <B>DGA</B> mód (legalábbis a Radeonoknál biztosan), ami automatikusan
  detektálódik, és így hasonló teljesítményt kapsz mint a <B>-vo dga</B> és
  <B>-vo fbdev</B> módokban.<BR>
  Egy dologra kell figyelned : a PC bekapcsolásakor <B>legyen bedugva a TV
  kábele</B>, mert a BIOS csak bootolásnál inicializálja magát.</P>

<P>A részleteket lásd a <A HREF=#2.3.1.12>VESA meghajtó</A> leírásánál.</P>


<H4><A NAME=tv-out_voodoo>2.3.1.5.4 Voodoo 3</A></H4>

<P>
  Nézd meg <A HREF="http://www.iki.fi/too/tvout-voodoo3-3000-xfree">ezt az URL-t</A>.
</P>


<H4><A NAME=tv-out_nvidia>2.3.1.5.5 nVidia</A></H4>

<P>Előszöris le KELL töltened az nVidia zárt forráskódú meghajtóját a
  <A HREF="http://nvidia.com">http://nvidia.com</A>-ról. A letöltési és
  installálási procedúrát nem írom le, mert túlmutat ezen dokumentáció
  keretein.</P>

<P>Miután az XFree86, az XVideo, és a 3D gyorsítás is megfelelően működik,
  szerkeszd át az <CODE>XF86Config</CODE> file-t az alábbiaknak megfelelően
  (értelemszerűen alakítsd át a leírtakat hogy fedjék a kártyád/TV-d
  tulajdonságait):</P>

<PRE>
Section "Device"
        Identifier      "GeForce"
        VendorName      "ASUS"   
        BoardName       "nVidia GeForce2/MX 400"
        Driver          "nvidia"
        #Option         "NvAGP" "1"
        Option          "NoLogo"   
        Option          "CursorShadow"  "on"

        Option          "TwinView"
        Option          "TwinViewOrientation" "Clone"
        Option          "MetaModes" "1024x768,640x480"
        Option          "ConnectedMonitor" "CRT, TV"  
        Option          "TVStandard" "PAL-B"
        Option          "TVOutFormat" "Composite"

EndSection
</PRE>

<P>Természetesen csak a TwinView rész a lényeges.</P>

</BODY>
</HTML>