view DOCS/Hungarian/DGA @ 1117:7e86f5809d33

*** empty log message ***
author gabucino
date Tue, 12 Jun 2001 18:03:19 +0000
parents 7255ea9a55d5
children 28ee84efcc28
line wrap: on
line source


Tartalom
~~~~~~~~

 1. Előszó
 2. Mi az a DGA
 3. Felbontásváltás
 4. DGA és MPlayer
 5. A DGA driver képességei
 6. Sebesség
 7. Ismert hibák
 8. Beepítendő dolgok
 
 A. Néhány modeline



1. Előszó
~~~~~~~~~
 Ez a dokumentum néhány szóban elmagyarázza, hogy általában véve mi is az a
 DGA, és mit tud az MPlayerben (és mit nem).

2. Mi a DGA?
~~~~~~~~~~~~

 A DGA szó a Direct Graphics Access rövidítése, és egy olyan módszert takar,
 amivel a program az X szerver kikerülésével közvetlenül írhat a framebuffer
 memóriába. Szaknyelven szólva ez a framebuffer memóriának a processz
 területére történő lapozásával történik. Ezt a kernel csak root jogosultsággal
 engedi. Ez történhet root-ként történő bejelentkezéssel, vagy a suid bit
 beállításával az mplayer programon (NEM ajánlott!).

 A DGA-nak két verziója van: a DGA1-et az XFree 3.X.X használja, a DGA2
 pedig az XFree 4.0.1 óta létezik.

 A DGA1 csak a fent leírt közvetlen hozzáférést nyújtja. A felbontásváltáshoz
 itt szükség van az XVidMode kiterjesztésre.

 A DGA2 tartalmazza az XVidMode tudását, továbbá engedélyezi a színmélység
 megváltoztatását. Így lehetséges, hogy egy 32 bites mélységű X szervert
 átváltsunk 15 bitesbe, vagy fordítva.

 A DGA-nak van néhány hátránya. Valamelyest függ a grafikus chiptől és ennek
 X-es driverétől, ezért nem minden rendszeren működik ...


3. Felbontásváltás
~~~~~~~~~~~~~~~~~~
 A DGA driver képes felbontásváltásra. Ezzel kikerülhető a (lassú) szoftveres
 scale, ugyanakkor teljesképernyős lesz a lejátszás. Ideális esetben pontosan
 egyező felbontást választ, de csak azon videomódok közül tud választani,
 ami az /etc/X11/XF86Config fileban szerepel. Ezeket úgynevezett modeline-okkal
 definiáljuk, és a videokártya képességeitől függenek. Az X szerver ezt
 a config file-t nézi át induláskor, és kikapcsolja mindazokat, amiket a
 kártya nem tud. A fennmaradó módok az X11 log-jában találhatóak:
 /var/log/XFree86.0.log
 Az A függelékben néhány modeline példa található.

4. DGA és MPlayer
~~~~~~~~~~~~~~~~

 Az MPlayer-ben két helyen lehet DGA-t használni: az SDL driverben
 (-vo sdl -sdl dga), valamint a DGA driverben (-vo dga). A fentiek mindkettőre
 igazak; a következő néhány részben elmagyarazom, hogy is működik az MPlayer
 DGA drivere.


5. A DGA driver képességei
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

A DGA driver meghívása a -vo dga parancssori opció megadásával történik.
Az alapértelmezett magatartás szerint a video méretéhez legközelebb eső
felbontásba vált. Figyelmen kívul hagyja a -vm es -fs kapcsolókat
(felbontásváltás és teljesképernyő) - mindig az adott felbontás lehető legjobb
kihasználására törekszik, így egy árva CPU ciklusnak sem kell fordítódnia a
kép nagyítására.
Ha nem tetszik a mód amit kiválasztott, megadhatod hogy az -x es -y által
kijelölt mérethez válasszon felbontást.
A -v opció megadásaval a DGA driver többek között kiírja az XF86Config
file-d által elérhető felbontásokat.
DGA2-vel megadhatod a használandó színmélységet is, a -bpp opcióval.
Használható: 15, 16, 24 es 32. A hardware-edtől függ, hogy ezek közül melyeket
használhatod, valamint hogy (lassú) konverzió lehetséges-e.

Ha szerencséd van és van még elég memóriád hogy a kép mégegyszer elférjen,
akkor a DGA driver doublebuffering-et fog alkalmazni, ami sokkal folyamatosabb
lejátszást eredményez.


6. Sebesség
~~~~~~~~~~~
 A DGA framebuffer használatával legalább olyan gyors képet kapunk mint X11-el,
 plusz teljeskepérnyős mód. A százalékos CPU használati értekeket amiket
 MPlayer kiír óvatosan kezeljuk, mert pl az X11 drivernél nem tartalmazzák
 az X szerver által a megjelenítéshez használt időt. Kapcsolj egy terminalt
 a soros portodra es indíts egy top-ot hogy lásd valójában mi történik.

 Általánosan szólva a DGA sebességnövekedése az X11-hez képest erősen függ
 a videokártyádtól, és annak driverétől.

 Ha lassú a rendszered, jobb ha 15 vagy 16bpp-s színmélységet használsz,
 mivel ezek a 32bites mód memóriaigényének csak a felét követelik.

 A 24bites mélység használata akkor jó, ha a kártyád csak 32bites módot
 támogat, mivel így 25%-al kevesebb adatnak kell átjutnia, a 32/32bites
 módhoz képest.

 Már láttam AVI fileokat lejátszódni Pentium MMX 266-on. AMD K6/2 CPU-k
 400Mhz-en vagy afölött már jók.

7. Ismert hibák
~~~~~~~~~~~~~~~

 Nos, néhány XFree fejlesztő szerint a DGA nagy szörnyűség. Szerintük nem
 érdemes használni. Az implementációja nem minden driverben tökeletes.

 o XFree 4.0.3-mal es nv.o driverrel van egy bug ami furcsa szineket eredményez
 o az ATI driverrel egynél többször kell módot váltani miután a DGA használat
   befejeződott
 o némely driverek egyszerűen nem tudnak visszaváltani a normális felbontásba
   (használd a Ctrl-Alt-Keypad +, - billentyűket)
 o néhány driver furcsa szineket jelenít meg
 o mások hazudnak arról hogy mennyi memoriát map-elnek be, így vo_dga
   nem fog doublebuffering-et használni (SIS?)
 o megint mások nem adnak vissza egyetlen videomódot se. Ebben az esetben
   a DGA driver leáll, valami nonszensz üzenettel mint pl 100000x100000 vagy
   ilyesmi ...
 o az OSD csak doublebuffering-el működik

8. Beépítendő dolgok
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

 o az új X11 render interface használata OSD-hez
 o hol van a TODO listám ???? :-((((


A. Néhány modeline
~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Section "Modes"
  Identifier    "Modes[0]"
  # 800x600 @ 60 Hz, 37.8 kHz hsync
  Modeline	"800x600"  40     800 840 968 1056  600 601 605 628 
  Modeline      "712x600"  35.0   712 740 850 900   400 410 412 425
  Modeline      "640x480"  25.175 640 664 760 800   480 491 493 525 
  Modeline 	"400x300"     20     400  416  480  528   300  301  303  314 Doublescan
  Modeline	"352x288"  25.10  352 368 416 432   288 296 290 310
  Modeline      "352x240"  15.750 352 368 416 432   240 244 246 262 Doublescan
  Modeline	"320x240"     12.588  320 336 384 400 240 245 246 262 Doublescan
EndSection


 Ezek a bejegyzések működnek az én Riva128-asomon, az nv.o driverrel.

 Acki (acki@acki-netz.de, www.acki-netz.de)                  17.5.2001