view DOCS/xml/hu/mencoder.xml @ 15528:036ebb286603

synced with 1.69

<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2"?>
<!-- synced to 1.69 -->
<chapter id="mencoder">
<title>Kódolás a <application>MEncoder</application>rel</title>

<para>
A <application>MEncoder</application> összes használható kapcsolójához és
a példákhoz kérlek nézd meg a man oldalt. Mindennapi példákért és a számos
kódolási paraméter bővebb leírásáért olvasd el a
<ulink url="../../tech/encoding-tips.txt">kódolási tippeket</ulink>, amiket
számos levelezési lista szálból gyűjtöttünk össze az MPlayer-users-ről.
Kereshetsz az
<ulink url="http://mplayerhq.hu/pipermail/mplayer-users/">archívumban</ulink>
a rengeteg beszélgetés között, melyek a <application>MEncoder</application>rel
történő kódolást több szempontból vizsgálják és kiemelik a problémákat vele
kapcsolatban.
</para>

<sect1 id="menc-feat-mpeg4">
<title>Két menetes MPEG-4 (&quot;DivX&quot;) kódolás</title>

<para>
A név abból a tényből ered, hogy ez a módszer a fájlt <emphasis>kétszer</emphasis>
kódolja át. Az első kódolás (szinkronizációs lépés) létrehoz pár ideiglenes,
néhány megabájtos fájlt (<filename>*.log</filename>), ezeket ne töröld le
még (az AVI-t letörölheted). A második lépésben, a két menetes kimenet
fájl lesz létrehozva, az ideiglenes fájlok bitrátájának felhasználásával. Az
eredmény fájlnak sokkal jobb lesz a képminősége. Ha most hallasz erről először,
nézz meg pár a neten elérhető leírást.
</para>

<example>
<title>audió sáv másolása</title>
<para>
Egy DVD két menetes kódolása MPEG-4 (&quot;DivX&quot;) AVI-ba az audió sáv
másolásával.
<screen>
mencoder dvd://2 -ovc lavc -lavcopts vcodec=mpeg4:vpass=1 -oac copy -o <replaceable>movie.avi</replaceable>
mencoder dvd://2 -ovc lavc -lavcopts vcodec=mpeg4:vpass=2 -oac copy -o <replaceable>movie.avi</replaceable>
</screen>
</para>
</example>

<example>
<title>audió sáv kódolása</title>
<para>
Egy DVD két menetes kódolása MPEG-4 (&quot;DivX&quot;) AVI-ba az audió sáv
MP3-ba alakításával.
<screen>
mencoder dvd://2 -ovc lavc -lavcopts vcodec=mpeg4:vpass=1 -oac mp3lame -lameopts vbr=3 -o <replaceable>movie.avi</replaceable>
mencoder dvd://2 -ovc lavc -lavcopts vcodec=mpeg4:vpass=2 -oac mp3lame -lameopts vbr=3 -o <replaceable>movie.avi</replaceable>
</screen>
</para>
</example>
</sect1>

<sect1 id="menc-feat-mpeg">
<title>Kódolás MPEG formátumba</title>
<para>
A <application>MEncoder</application> létre készíteni MPEG (MPEG-PS) formátumú
kimeneti fájlokat. Valószínűleg csak a
<link linkend="ffmpeg"><systemitem class="library">libavcodec</systemitem></link>
<emphasis>mpeg1video</emphasis> codec-jével hasznos ez, mert a lejátszók - az
<application>MPlayer</application> kivételével - MPEG-1 videó és MPEG-1 layer 2 (MP2)
audió folyamokra számítanak az MPEG fájlokban.
</para>

<para>
Ez a tulajdonság jelenleg nem túl hasznos, emellett valószínűleg tele van hibával,
de fontos, mert a <application>MEncoder</application> jelenleg nem tud
MPEG-1 layer 2 (MP2) audióba kódolni, amit minden más lejátszó vár az MPEG fájlokban.
</para>

<para>
A <application>MEncoder</application> kimeneti fájl formátumának megváltoztatásához
használd a <option>-of mpeg</option> kapcsolót.
</para>

<para>
Példa:
<screen>
mencoder -of mpeg -ovc lavc -lavcopts vcodec=mpeg1video -oac copy <replaceable>egyéb_kapcsolók</replaceable> <replaceable>media.avi</replaceable> -o <replaceable>output.mpg</replaceable>
</screen>
</para>
</sect1>


<sect1 id="menc-feat-rescale">
<title>Filmek átméretezése</title>

<para>
Gyakran szükséged lehet a videó képméretének átméretezésére. Ennek több oka
lehet: fájl méretének csökkentése, hálózati sávszélesség, stb. A legtöbb ember
akkor is végez átméretezést, amikor DVD-ket vagy SVCD-ket konvertál DivX AVI-ba.
Ha át szeretnél méretezni, olvasd el a <link linkend="aspect">képméret arányok megtartásáról</link>
szóló részt.
</para>

<para>
A méretezési eljárást a <literal>scale</literal> videó szűrő végzi:
<option>-vf scale=<replaceable>szélesség</replaceable>:<replaceable>magasság</replaceable></option>.
A minősége beállítható a <option>-sws</option> kapcsolóval.
Ha ez nincs megadva, akkor a <application>MEncoder</application> a 2: bicubic-et használja.
</para>

<para>
Használat:
<screen>
mencoder <replaceable>input.mpg</replaceable> -ovc lavc -lavcopts vcodec=mpeg4 -vf scale=640:480 -o <replaceable>output.avi</replaceable>
</screen>
</para>
</sect1>


<sect1 id="menc-feat-streamcopy">
<title>Stream másolás</title>

<para>
<application>MEncoder</application> kétféleképpen tudja kezelni a folyamokat:
<emphasis role="bold">kódolni</emphasis> vagy <emphasis role="bold">másolni</emphasis>
tudja őket. Ez a rész a <emphasis role="bold">másolásról</emphasis> szól.
</para>

<itemizedlist>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">Videó stream</emphasis> (<option>-ovc copy</option> kapcsoló):
  szép dolgokat lehet vele csinálni :) Például FLI vagy VIVO vagy
  MPEG-1 videót tenni (nem konvertálni!) AVI fájlba! Természetesen csak az
  <application>MPlayer</application> tudja lejátszani az ilyen fájlokat :) Ennek
  valószínűleg gyakorlati haszna nincs. Ésszerűbben: a videó stream másolása
  hasznos lehet például ha csak az audió stream-et kell kódolni (például
  tömörítetlen PCM-et MP3-ba).
  </para></listitem>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">Audió stream</emphasis> (<option>-oac copy</option> kapcsoló):
  őszintén szólva... Bele lehet mixelni egy külső audió fájlt (MP3, WAV) a
  kimeneti stream-be. Használd a
  <option>-audiofile <replaceable>fájlnév</replaceable></option> kapcsolót
  ehhez.
  </para></listitem>
</itemizedlist>
</sect1>


<sect1 id="menc-feat-enc-libavcodec">
<title>Kódolás a <systemitem class="library">libavcodec</systemitem> codec családdal</title>

<para>
A <link linkend="ffmpeg"><systemitem class="library">libavcodec</systemitem></link>
számos érdekes videó és audió formátumba történő egyszerű kódolást biztosít.
A következő codec-ekbe kódolhatsz (többé-kevésbé friss lista):

<informaltable frame="all">
<tgroup cols="2">
<thead>
<row><entry>Codec neve</entry><entry>Leírás</entry></row>
</thead>
<tbody>
<row><entry>mjpeg</entry><entry>
   Motion JPEG
  </entry></row>
<row><entry>ljpeg</entry><entry>
   Veszteségmentes JPEG
  </entry></row>
<row><entry>h263</entry><entry>
  H.263
  </entry></row>
<row><entry>h263p</entry><entry>
  H.263+
  </entry></row>
<row><entry>mpeg4</entry><entry>
  ISO szabvány MPEG-4 (DivX 5, XVID kompatibilis)
  </entry></row>
<row><entry>msmpeg4</entry><entry>
  Szabvány előtti MPEG-4 variáns az MS-től, v3 (AKA DivX3)
  </entry></row>
<row><entry>msmpeg4v2</entry><entry>
  Szabvány előtti MPEG-4 az MS-től, v2 (régi asf fájlokban használják)
  </entry></row>
<row><entry>wmv1</entry><entry>
  Windows Media Video, 1-es verzió (AKA WMV7)
  </entry></row>
<row><entry>wmv2</entry><entry>
  Windows Media Video, 2-es verzió (AKA WMV8)
  </entry></row>
<row><entry>rv10</entry><entry>
  egy régi RealVideo codec
  </entry></row>
<row><entry>mpeg1video</entry><entry>
  MPEG-1 videó
  </entry></row>
<row><entry>mpeg2video</entry><entry>
  MPEG-2 videó
  </entry></row>
<row><entry>huffyuv</entry><entry>
  veszteségmentes tömörítés
  </entry></row>
<row><entry>asv1</entry><entry>
  ASUS Video v1
  </entry></row>
<row><entry>asv2</entry><entry>
  ASUS Video v2
  </entry></row>
<row><entry>ffv1</entry><entry>
  az FFmpeg veszteségmentes videó codec-je
  </entry></row>
</tbody>
</tgroup>
</informaltable>

Az első oszlop a codec neveket tartalmazza, amit a <literal>vcodec</literal> opció után
kell megadni, például: <option>-lavcopts vcodec=msmpeg4</option>
</para>

<informalexample>
<para>
Egy példa MJPEG tömörítéssel:
<screen>mencoder dvd://2 -o title2.avi -ovc lavc -lavcopts vcodec=mjpeg -oac copy</screen>
</para>
</informalexample>
</sect1>


<sect1 id="menc-feat-enc-images">
<title>Kódolás több bemeneti képfájlból (JPEG, PNG, TGA, SGI)</title>

<para>
A <application>MEncoder</application> képes egy vagy több JPEG, PNG vagy TGA fájlból
film létrehozására. Egy egyszerű framecopy-val MJPEG (Motion JPEG),
MPNG (Motion PNG) vagy MTGA (Motion TGA) fájlokat tud létrehozni.
</para>

<orderedlist>
<title>A folyamat leírása:</title>
<listitem><para>
  A <application>MEncoder</application> <emphasis>dekódolja</emphasis> a bemeneti
  képe(ke)t a <systemitem class="library">libjpeg</systemitem>-gel (ha PNG-ket
  dekódol, akkor a <systemitem class="library">libpng</systemitem>-vel).
  </para></listitem>
<listitem><para>
  Ezután a <application>MEncoder</application> a dekódolt képeket a kiválasztott
  videó tömörítőnek adja át (DivX4, XviD, FFmpeg msmpeg4, stb.).
  </para></listitem>
</orderedlist>

<formalpara>
<title>Példák</title>
<para>
A <option>-mf</option> kapcsoló magyarázata a man oldalon található.

<informalexample>
<para>
Egy MPEG-4-es fájl létrehozása az aktuális könyvtárból található összes JPEG fájlból:
<screen>
mencoder mf://*.jpg -mf w=800:h=600:fps=25:type=jpg -ovc lavc -lavcopts vcodec=mpeg4 -oac copy -o <replaceable>output.avi</replaceable>
</screen>
</para>
</informalexample>

<informalexample>
<para>
Egy MPEG-4 fájl létrehozása néhány JPEG fájlból az aktuális könyvtárban:
<screen>
mencoder mf://<replaceable>frame001.jpg,frame002.jpg</replaceable> -mf w=800:h=600:fps=25:type=jpg -ovc lavc -lavcopts vcodec=mpeg4 -oac copy -o <replaceable>output.avi</replaceable>
</screen>
</para>
</informalexample>

<informalexample>
<para>
Egy Motion JPEG (MJPEG) fájl készítése az aktuális könyvtár összes JPEG fájlából:
<screen>
mencoder mf://*.jpg -mf w=800:h=600:fps=25:type=jpg -ovc copy -oac copy -o <replaceable>output.avi</replaceable>
</screen>
</para>
</informalexample>

<informalexample>
<para>
Egy tömörítetlen fájl létrehozása az aktuális könyvtár összes PNG fájlából:
<screen>
mencoder mf:// -mf w=800:h=600:fps=25:type=png -ovc raw -oac copy -o <replaceable>output.avi</replaceable>
</screen>
</para>
</informalexample>

<note><para>
A szélességnek 4 egész többszörösének kell lennie, ez a RAW RGB AVI formátum megszorítása.
</para></note>

<informalexample>
<para>
Egy Motion PNG (MPNG) fájl létrehozása az aktuális könyvtár PNG fájlaiból:
<screen>
mencoder mf://*.png -mf w=800:h=600:fps=25:type=png -ovc copy -oac copy -o <replaceable>output.avi</replaceable> <!--
--></screen>
</para>
</informalexample>

<informalexample>
<para>
Egy Motion TGA (MTGA) fájl létrehozása az aktuális könyvtár összes TGA fájlából:
<screen>
mencoder mf://*.tga -mf w=800:h=600:fps=25:type=tga -ovc copy -oac copy -o <replaceable>output.avi</replaceable><!--
--></screen>
</para>
</informalexample>

</para>
</formalpara>
</sect1>


<sect1 id="menc-feat-extractsub">
<title>DVD felirat elmentése VOBsub fájlba</title>

<para>
A <application>MEncoder</application> képes a feliratok kiszedésére
a DVD-kből és elmentésére VOBsub formátumú fájlokba. Ezek két fájlból
állnak, <filename>.idx</filename> és <filename>.sub</filename> kiterjesztéssel,
és általában egy <filename>.rar</filename> archívba vannak becsomagolva.
Az <application>MPlayer</application> le tudja ezeket játszani a
<option>-vobsub</option> és a <option>-vobsubid</option> kapcsolókkal.
</para>

<para>
Meg kell adnod a kimeneti fájlok fájlnevét (az <filename>.idx</filename> vagy
<filename>.sub</filename> kiterjesztés nélkül) a
<option>-vobsubout</option> kapcsolóval és az ezen felirathoz tartozó
indexet a kimeneti fájlokban a <option>-vobsuboutindex</option>-szel.
</para>

<para>
Ha a bemenet nem DVD, akkor a <option>-ifo</option> kapcsolót kell
használnod ahhoz, hogy megadd, hogy <filename>.ifo</filename> fájl
szükséges a kimeneti <filename>.idx</filename> elkészítéséhez.
</para>

<para>
Ha a bemenet nem DVD és nincs <filename>.ifo</filename> fájlod,
a <option>-vobsubid</option> kapcsolót kell használnod, hogy megadd,
milyen nyelv id-t kell beletenni az <filename>.idx</filename> fájlba.
</para>

<para>
Mindkét esetben az éppen futó felirat hozzáíródik a <filename>.idx</filename>
és <filename>.sub</filename> fájlokhoz, amennyiben azok már léteznek. Így
ezeket le kell törölnöd, mielőtt nekiállnál.
</para>

<example>
<title>Két felirat másolása egy DVD-ről két menetes kódolás közben</title>
<screen>
rm subtitles.idx subtitles.sub
mencoder dvd://1 -oac copy -ovc lavc -lavcopts vcodec=mpeg4:vpass=1 -vobsubout subtitles -vobsuboutindex 0 -sid 2
mencoder dvd://1 -oac copy -ovc lavc -lavcopts vcodec=mpeg4:vpass=2 -vobsubout subtitles -vobsuboutindex 1 -sid 5<!--
--></screen>
</example>

<example>
<title>Francia felirat másolása egy MPEG fájlból</title>
<screen>
rm subtitles.idx subtitles.sub
mencoder <replaceable>movie.mpg</replaceable> -ifo <replaceable>movie.ifo</replaceable> -vobsubout subtitles -vobsuboutindex 0 -vobsuboutid fr -sid 1 -nosound -ovc copy
</screen>
</example>

</sect1>

<sect1 id="aspect">
<title>Képarány megtartása</title>
<para>
A DVD-s és az SVCD-s (pl. MPEG-1/2) fájlokban van egy képméret arány érték, ami
leírja, hogy a lejátszónak hogyan kell méreteznie a videó stream-et, így az
embereknek nem lesz tojás fejük (pl.: 480x480 + 4:3 = 640x480). Ennek ellenére AVI-ba
(DivX) történő kódoláskor figyelembe kell venned, hogy az AVI fejléc nem tárolja ezt
az értéket. A film átméretezése undorító és időigényes, kell, hogy legyen egy jobb
megoldás!
</para>

<para>Van is.</para>

<para>
Az MPEG-4-nek van egy egyedülálló sajátossága: a videó stream tartalmazhatja a szükséges
képarányt. Igen, úgy mint az MPEG-1/2 (DVD, SVCD) és a H.263 fájlok. Sajnos azonban
<emphasis role="bold">nincs</emphasis> olyan videó lejátszó, mely az MPEG-4 ezen attribútumát
támogatná, kivéve az <application>MPlayer</application>t.
</para>

<para>
Ez a tulajdonság csak a
<link linkend="ffmpeg"><systemitem class="library">libavcodec</systemitem></link>
<systemitem>mpeg4</systemitem> codec-jével használható. Tartsd észben: habár az
<application>MPlayer</application> hibátlanul lejátsza a létrehozott fájlt,
a többi lejátszó rossz képarányt fog használni.
</para>

<para>
Ajánlott levágni a fekete sávokat a film képe felett és alatt.
Lásd a man oldalt a <systemitem>cropdetect</systemitem> és a
<systemitem>crop</systemitem> szűrők használatához.
</para>

<para>
Használat
<screen>mencoder <replaceable>sample-svcd.mpg</replaceable> -ovc lavc -lavcopts vcodec=mpeg4:autoaspect -vf crop=714:548:0:14 -oac copy -o <replaceable>output.avi</replaceable></screen>
</para>
</sect1>

<sect1 id="custommatrices"><title>Egyedi inter/intra matricák</title>

<para>
A <link linkend="ffmpeg"><systemitem class="library">libavcodec</systemitem></link>
ezen képességével egyedi inter (I-frame/kulcs frame) és intra
(P-frame/jósolt frame) matricákat állíthatsz be. Több codec támogatja ezt: az
<systemitem>mpeg1video</systemitem> és <systemitem>mpeg2video</systemitem>
a jelentések szerint működik.
</para>

<para>
Ennek egy tipikus felhasználása a <ulink url="http://www.kvcd.net/">KVCD</ulink>
által javasolt matricák beállítása.
</para>

<para>
Egy <emphasis role="bold">KVCD &quot;Notch&quot; Kvantálási Mátrix:</emphasis>
</para>

<para>
Intra:
<screen>
 8  9 12 22 26 27 29 34
 9 10 14 26 27 29 34 37
12 14 18 27 29 34 37 38
22 26 27 31 36 37 38 40
26 27 29 36 39 38 40 48
27 29 34 37 38 40 48 58
29 34 37 38 40 48 58 69
34 37 38 40 48 58 69 79
</screen>

Inter:
<screen>
16 18 20 22 24 26 28 30
18 20 22 24 26 28 30 32
20 22 24 26 28 30 32 34
22 24 26 30 32 32 34 36
24 26 28 32 34 34 36 38
26 28 30 32 34 36 38 40
28 30 32 34 36 38 42 42
30 32 34 36 38 40 42 44
</screen>
</para>

<para>
Használat:
<screen>
$ mencoder <replaceable>input.avi</replaceable> -o <replaceable>output.avi</replaceable> -oac copy -ovc lavc -lavcopts inter_matrix=...:intra_matrix=...
</screen>
</para>

<para>
<screen>
$ mencoder <replaceable>input.avi</replaceable> -ovc lavc -lavcopts
vcodec=mpeg2video:intra_matrix=8,9,12,22,26,27,29,34,9,10,14,26,27,29,34,37,
12,14,18,27,29,34,37,38,22,26,27,31,36,37,38,40,26,27,29,36,39,38,40,48,27,
29,34,37,38,40,48,58,29,34,37,38,40,48,58,69,34,37,38,40,48,58,69,79
:inter_matrix=16,18,20,22,24,26,28,30,18,20,22,24,26,28,30,32,20,22,24,26,
28,30,32,34,22,24,26,30,32,32,34,36,24,26,28,32,34,34,36,38,26,28,30,32,34,
36,38,40,28,30,32,34,36,38,42,42,30,32,34,36,38,40,42,44 -oac copy -o svcd.mpg
</screen>
</para>
</sect1>

<sect1 id="menc-feat-dvd-mpeg4">
<title>Nagyon jó minőségű MPEG-4 (&quot;DivX&quot;) rip készítése DVD filmből</title>

<para>
  Egy gyakran feltett kérdés: "Hogyan készíthetem el a legjobb minőségű
  DVD rip-et egy adott méretben? A másik kérdés: "Hogyan készíthetem el a
  lehető legjobb minőségű DVD rip-et? Nem érdekel a fájl méret, csak a
  legjobb minőséget akarom."
</para>

<para>
  Az utóbbi kérdés talán kicsit rosszul van megfogalmazva. Hiszen ha nem
  érdekel a fájl méret, akkor miért nem másolod át az egész MPEG-2 videó
  stream-et a DVD-ről egy az egyben? Az AVI fájlod 5GB körül fogja végezni,
  fogd és vidd, de ha a legjobb minőséget akarod és nem érdekel a méret,
  akkor biztos, hogy ez lesz a legjobb lehetőséged.
</para>

<para>
  Valójában egy DVD MPEG-4-be történő átkódolásának az oka pont az, hogy
  <emphasis role="bold">érdekel</emphasis> a fájl mérete.
</para>

<para>
  Nehéz egy általános receptet adni a jó minőségű DVD rip-ek készítéséhez.
  Számos szempontot figyelembe kell venni és meg kell értened ezeket a
  részleteket, különben elégedetlen leszel a végeredménnyel. Kicsit körbejárjuk
  ezen dolgok közül néhányat és utána példát is adunk. Feltételezzük, hogy a
  <systemitem class="library">libavcodec</systemitem>-et használod a videó
  kódolásához, habár az elmélet bármilyen codec-kel használható.
</para>

<para>
  Ha ez túl sok neked, akkor talán jobb, ha a sok nagyszerű frontend
  valamelyikét használod, amik fel vannak sorolva a
  kapcsolódó projektek oldalán a
  <ulink url="http://mplayerhq.hu/homepage/design7/projects.html#mencoder_frontends">MEncoder részben</ulink>.
  Így nagyon jó minőségű rip-eket készíthetsz túl sok gondolkodás nélkül,
  mert ezen eszközök legtöbbje úgy lett megtervezve, hogy jó döntéseket
  hozzon.
</para>

<sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-preparing-encode">
<title>Felkészülés a kódolásra: A forrás anyag és frameráta azonosítása</title>
<para>
  Mielőtt eszedbe jutna bármiféle film átkódolása, meg kell tenned
  pár előkészületi lépést.
</para>

<para>
  Az első és legfontosabb lépés a kódolás előtt annak megállapítása,
  hogy miféle anyaggal van egyáltalán dolgod.
  Ha a forrás anyagod DVD-ről származik vagy sugárzott/kábeles/műholdas
  TV, a következő két formátum valamelyikében tárolódik: NTSC Észak
  Amerikában és Japánban, PAL Európában.
  Fontos tudatosítani, hogy ez csak a televízión történő megjelenítés
  formátuma és gyakran <emphasis role="bold">nincs</emphasis>
  összhangban a film eredeti formátumával.
  Ahhoz, hogy megfelelő legyen a kódolás, ismerned kell az eredeti
  formátumot.
  Ennek elmulasztása esetén csúnya törési (átlapolás) mellékhatások
  lesznek a kódolásodban.
  Mindamellett, hogy csúnya, a mellékhatások rontják a kódolási
  hatékonyságot is: rosszabb minőség per bitráta arányt kapsz.
</para>

<sect3 id="menc-feat-dvd-mpeg4-preparing-encode-fps">
<title>A forrás framerátájának azonosítása</title>
<para>
  Itt van egy lista a forrás anyagok által általában használt típusokról,
  ebben valószínűleg megtalálod a tiédet és annak jellemzőit:
</para>
<itemizedlist>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">Szabványos film</emphasis>: Moziban történő
  vetítéshez rögzítették 24 fps-sel.
</para></listitem>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">PAL videó</emphasis>: PAL videókamerával
  rögzítették 50 mező per másodperc sebességgel.
  Egy mező csak a képkocka páros vagy páratlan sorszámú sorait
  tartalmazza.
  A televíziót úgy tervezték meg, hogy ilyen arányban frissítsen,
  az analóg tömörítés egy olcsó formájaként.
  Az emberi szemnek ezt kompenzálnia kellene, de ha egyszer megérted
  az átlapolást, meg fogod látni a TV-n és soha többé nem fogod
  élvezni a TV adást.
  Két mező még <emphasis role="bold">nem</emphasis> alkot egy
  teljes képkockát, mert 1/50 másodpercnyire vannak egymástól időben
  és így csak mozgásnál igazodnak össze.
</para></listitem>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">NTSC Videó</emphasis>: NTSC kamerával felvett,
  60000/1001 mező per másodperc vagy a színek előtti időben 60 mező per
  másodperc sebességű film. Egyébként hasonló a PAL-hoz.
</para></listitem>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">Animáció</emphasis>: Általában 24fps-sel
  rajzolják, de található kevert-framerátás változat is.
</para></listitem>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">Számítógépes grafika (CG)</emphasis>: Bármilyen
  framerátával mehet, de van pár, ami gyakoribb a többinél; 24 és
  30 képkocka per másodpercesek a tipikusak NTSC-nél és 25fps PAL-nál.
</para></listitem>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">Régi film</emphasis>: Különböző alacsony
  frameráták.
</para></listitem>
</itemizedlist>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-dvd-mpeg4-preparing-encode-material">
<title>A forrásanyag beazonosítása</title>
<para>
  A képkockákból álló filmekre progresszívként szoktak hivatkozni,
  míg az egymástól független mezőkből állóakra vagy átlapoltként
  vagy videóként - bár ez utóbbi félreérthető.
</para>
<para>
  További bonyolításként néhány film a fenti kettő keveréke.
</para>
<para>
  A legfontosabb különbség, amit észre kell venni a két formátum
  között, hogy van, amelyik képkocka-alapú míg mások mező alapúak.
  <emphasis role="bold">Bármikor</emphasis>, ha egy filmet televíziós
  megjelenítésre készítenek elő (beleértve a DVD-t is), átkonvertálják
  mező-alapú formába.
  A különböző módszereket, amikkel ez végrehajtható, gyűjtőnéven
  "pulldown"-nak hívjuk, ennek egyik változata a hírhedt NTSC-s
  "3:2 telecine".
  Hacsak nem volt az eredeti anyag is mező-alapú (és megegyező
  mező rátájú), más formátumbú lesz a filmed, mint az eredeti.
</para>

<itemizedlist>
<title>Számos általános típusa van a pulldown-nak:</title>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">PAL 2:2 pulldown</emphasis>: Az összes közül a
  legjobb.
  Minden képkocka két mező idejéig látszódik, úgy, hogy a páros és páratlan
  sorokat kinyeri belőlük és váltakozva mutatja őket.
  Ha az eredeti anyag 24fps-es, ez az eljárás felgyorsítja a filmet
  4%-kal.
</para></listitem>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">PAL 2:2:2:2:2:2:2:2:2:2:2:3 pulldown</emphasis>:
  Minden 12. kockát három mező hosszan mutat kettő helyett.
  Ezzel elkerüli a 4%-os gyorsulást, de sokkal nehezebben megfordíthatóvá
  teszi a folyamatot.
  Általában musical készítésénél használják, ahol a 4%-os sebességmódosulás
  komolyan rontaná a zenei jelet.
</para></listitem>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">NTSC 3:2 telecine</emphasis>: A kockák
  felváltva 3 vagy 2 mezőnyi ideig látszódnak. Ezáltal a mező ráta
  2.5-szöröse lesz az eredeti framerátának.
  Az eredmény nagyon kis mértékben lelassul, 60 mező per másodpercről
  59.94 mező per másodpercre, az NTSC mező ráta megtartása miatt.
</para></listitem>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">NTSC 2:2 pulldown</emphasis>: A 30fps-es
  anyagok NTSC-n történő megjelenítéséhez használják.
  Szép, csakúgy, mint a 2:2 PAL pulldown.
</para></listitem>
</itemizedlist>

<para>
  Vannak még egyéb módszerek az NTSC és a PAL videó közötti konvertáláshoz,
  de ez a téma meghaladja ezen leírás célkitűzéseit.
  Ha ilyen filmbe futsz bele és el szeretnéd kódolni, a legjobb, ha
  keresel egy másolatot az eredeti formátumban.
  A két formátum közötti konvertálás nagyon romboló hatású és nem
  lehet teljesen visszafordítani, így a kódolt adatod nagyon
  megszenvedi, ha már konvertált forrásból készül.
</para>
<para>
  Ha a videó DVD-n van, az egymást követő mezők képkockává
  csoportosíthatóak, még akkor is, ha nem egyidejű megjelenítésre
  tervezték őket.
  A DVD-n és digitális TV-n használt MPEG-2 szabvány lehetőséget nyújt
  mind az eredeti progresszív kockák elkódolására, mind pedig arra, hogy
  azon mezők számát, amelyhez egy képkockát meg kell jeleníteni, az
  adott képkocka fejlécében tárolhassuk.
  Ha ezt a módszert használják, a filmet gyakran "soft-telecined"-ként
  jellemzik, mert ez az eljárás csak utasítja a DVD lejátszót a pulldown
  alkalmazására a film tényleges megváltoztatása helyett.
  Ez a lehetőség nagyon preferált, mert könnyen visszafordítható
  (tulajdonképpen kihagyható) a kódoló által és megtartja a maximális
  minőséget.
  Bár sok DVD és műsorszóró stúdió nem használ megfelelő kódolási
  technikát, hanem inkább "hard telecine"-es filmeket alkalmaznak,
  ahol a mezők tulajdonképpen duplázva vannak az elkódolt MPEG-2-ben.
</para>
<para>
  Az eljárás, ahogy ezeket az eseteket kezelni kell, később kerül leírásra
  ebben az útmutatóban.
  Most következzék pár tanács, amik segítségével eldöntheted, hogy milyen
  anyaggal van dolgod:
</para>

<itemizedlist>
<title>NTSC régiók:</title>
<listitem><para>
  Ha az <application>MPlayer</application> azt írja ki, hogy a frameráta
  megváltozott 24000/1001-re a film nézése közben, és soha nem vált vissza,
  akkor majdnem biztosan progresszív tartalomról van szó, amit "soft telecine"
  eljárásnak vetettek alá.
</para></listitem>
<listitem><para>
  Ha az <application>MPlayer</application> a frameráta oda-vissza
  váltakozását mutatja 24000/1001 és 30000/1001 között és "hullámzást"
  látsz ilyenkor, akkor több lehetőség is van.
  A 24000/1001 fps-es részek majdnem biztosan progresszív
  tartalmak, "soft telecine"-ltek, de a 30000/1001 fps-es részek
  lehetnek vagy hard-telecine-lt 24000/1001 fps-esek vagy 60000/1001
  mező per másodperces NTSC videók.
  Kövesd a következő két esetben leírt irányelveket, hogy el tudd
  dönteni, valójában melyik formátummal van dolgod.
</para></listitem>
<listitem><para>
  Ha az <application>MPlayer</application> soha nem mutatja a frameráta
  változást és minden egyes mozgást tartalmazó kocka hullámosnak tűnik,
  akkor a filmed NTSC videó 60000/1001 mező per másodperc sebességgel.
</para></listitem>
<listitem><para>
  Ha az <application>MPlayer</application> soha nem mutatja a frameráta
  változást és minden ötből két kocka hullámosnak tűnik, akkor a filmed
  "hard telecine"-s 24000/1001fps-es formátumú.
</para></listitem>
</itemizedlist>

<itemizedlist>
<title>PAL régiók:</title>
<listitem><para>
  Ha sosem látsz hullámzást, akkor a filmed 2:2 pulldown-os.
</para></listitem>
<listitem><para>
  Ha hullámzást látsz váltakozóan ki-be minden fél másodpercben,
  akkor a filmed 2:2:2:2:2:2:2:2:2:2:2:3 pulldown-os.
</para></listitem>
<listitem><para>
  Ha mindig látsz hullámzást a mozgás közben, akkor a filmed PAL
  videó 50 mező per másodperces sebességgel.
</para></listitem>
</itemizedlist>

<note><title>Tanács:</title>
<para>
  Az <application>MPlayer</application> le tudja lassítani a lejátszást
  a -speed kapcsolóval.
  Próbáld meg használni a <option>-speed</option> 0.2-t, hogy nagyon lassan
  nézhesd a filmet és azonosíthasd a mintákat, ha nem látod meg teljes
  sebességnél.
</para>
</note>
</sect3>
</sect2>

<sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-2pass">
<title>Konstant kvantálás vs. többmenetes kódolás</title>

<para>
  Nagyon sokféle minőségben tudod elkódolni a filmedet.
  A modern videó kódolókkal és egy kis pre-codec tömörítéssel
  (leméretezés és zajcsökkentés), lehetséges nagyon jó minőség elérése
  700 MB-on, egy 90-110 perces szélesvásznú filmnél.
  Továbbá minden, kivéve a leghosszabb filmeket, elkódolható majdnem
  tökéletes minőséggel 1400 MB-ba.
</para>

<para>
  Három féle megközelítése van egy videó kódolásának: konstans bitráta
  (CBR), konstans kvantálás, és többmenetes (ABR vagy átlagos bitráta).
</para>

<note><title>Megjegyzés:</title>
<para>
  A legtöbb ABR kódolást támogató codec csak a két lépéses kódolást
  támogatja, míg néhány másik, mint pl. az <systemitem class="library">x264</systemitem>
  és a <systemitem class="library">libavcodec</systemitem> támogatják
  a többmenetest, ami kissé javít a minőségen minden lépésben,
  bár ez a javulás nem mérhető és nem is észrevehető a 4. lépés után.
  Ezért, ebben a részben a két lépéses és a többmenetes felváltva
  értelmezhető.
</para>
</note>

<para>
  Ezen módok mindegyikében a <systemitem class="library">libavcodec</systemitem>
  a videó képkockákat 16x16 pixel nagyságú macroblock-okra osztja, majd egy
  kvantálást végez mindegyik macroblock-on. Minél alacsonyabb a kvantálás, annál
  jobb a minőség és nagyobb a bitráta. A <systemitem class="library">libavcodec</systemitem>
  által egy adott macroblockhoz a megfelelő kvantáló kiválasztására használt módszer
  változó és nagymértékben tuningolható. (Ez egy extrém túl-egyszerűsítése a
  tulajdonképpeni folyamatnak, de az alap koncepciót hasznos megérteni.)
</para>

<para>
  Ha előírsz egy konstans bitrátát, a <systemitem class="library">libavcodec</systemitem>
  elkódolja a videót, figyelmen kívül hagyva a részleteket amennyire csak
  lehetséges és a legkisebb mértékben, amennyire szükséges, hogy a megadott
  bitrátánál alacsonyabban maradjon. Ha tényleg nem érdekel a fájl méret,
  használhatsz CBR-t és megadhatsz egy bitrátát vagy hagyhatod határozatlanul.
  (A gyakorlatban ez egy kellően magas értéket jelent, ami nem szab gátat, pl.
  10000Kbit.) Ha nincs különösebb megkötés a bitrátára vonatkozóan, az eredmény
  az lesz, hogy a <systemitem class="library">libavcodec</systemitem> a lehető
  legalacsonyabb kvantálást fogja használni minden egyes macroblock-hoz (amint
  ez a <option>vqmin</option>-ben meg van adva, ami alapértelmezésként 2). Amint
  előírsz egy megfelelően alacsony bitrátát, ami a <systemitem class="library">libavcodec</systemitem>et
  magasabb kvantálás használatára kényszeríti, majdnem biztos, hogy rontod a
  videód minőségét.
  Ahhoz, hogy ezt elkerüld, valószínűleg downscale-t kell végrehajtani a
  videón, az alábbiakban szereplő módszernek megfelelően. Általában igaz,
  hogy jobb ha kerülöd a CBR-t, ha számít a minőség.  
</para>

<para>
  Konstans kvantálással a <systemitem
  class="library">libavcodec</systemitem> ugyan azt a kvantálót használja, amit
  a <option>vqscale</option> kapcsolóval megadtál, minden macroblock-nál. Ha
  a lehető legjobb minőségű rip-et szeretnéd, szintén a bitráta kihagyásával,
  használhatod a <option>vqscale=2</option> kapcsolót. Ez ugyan azt a bitrátát
  és PSNR-t (peak signal-to-noise ratio) szolgáltatja, mint a CBR a
  <option>vbitrate</option>=végtelen kapcsolóval és a alapértelmezett 2-es
  <option>vqmin</option>-nal.
</para>

<para>
  A konstans kvantálás problémája, hogy a megadott kvantálót alkalmazza, akár
  szükséges a macroblock-hoz, akár nem. Lehet, hogy használható lenne egy
  nagyobb kvantálás is a mackroblock-on a vizuális minőség feláldozása nélkül
  is. Miért pazarolnánk a biteket szükségtelenül alacsony kvantálóra? A
  CPU-d annyi ciklusa lehet, amennyi időd csak van, de a merevlemezed véges.
</para>

<para>
  Két lépéses kódolásban az első lépés úgy rip-eli a filmet, mintha CBR lenne,
  de megtartja a tulajdonságok listáját minden egyes képkockánál. Ezeket az
  adatokat használja fel aztán a második lépésben a használni kívánt kvantálót
  meghatározó intelligens döntésekben. Gyors akciónál vagy kis részletességű
  jeleneteknél magasabb kvantálót használ, lassú mozgásnál vagy nagy
  részletességű jeleneteknél alacsonyabbat.
</para>

<para>
  Ha használod a <option>vqscale=2</option> kapcsolót, akkor biteket pazarolsz.
  Ha a <option>vqscale=3</option> kapcsolót adod meg, akkor nem a legjobb minőségű
  rip-et kapod. Tegyük fel, hogy egy DVD-t rip-elsz <option>vqscale=3</option>-mal,
  és az eredmény 1800Kbit. Ha két lépéses kódolást csinálsz <option>vbitrate=1800</option>
  kapcsolóval, az kimeneti videó <emphasis role="bold">jobb minőségű</emphasis> lesz
  <emphasis role="bold">ugyanolyan bitrátával</emphasis>.
</para>

<para>
  Mivel most meggyőződtél róla, hogy a két lépéses kódolás a megfelelő módszer,
  az igazi kérdés az, hogy milyen bitrátát ajánlott használni? A válasz az, hogy
  nincs egyszerű válasz. Valószínűleg olyan bitrátát akarsz választani, ami a
  legjobb egyensúlyt biztosítja a minőség és a fájl méret között. Ez viszont a
  forrás videótól függően változik.
</para>

<para>
  Ha a méret nem számít, egy jó kiindulási pont minden nagyon jó minőségű
  rip-hez egy 2000Kbit körüli érték, plusz-mínusz 200Kbit.
  A gyors akciókhoz és a nagy részletességű videókhoz vagy ha sas szemed
  van, akkor választhatsz 2400-at vagy 2600-at.
  Néhány DVD-nél nem fogsz különbséget felfedezni 1400Kbit-en sem. Jó ötlet
  az egyes fejezeteket különböző bitrátával megnézni, hogy meglásd a
  különbséget.
</para>
 
<para>
  Ha egy bizonyos méretet céloztál be, valahogy ki kell számítanod a bitrátát.
  De ezelőtt azt kell megtudnod, hogy mennyi helyet kell fenntartanod az
  audió sáv(ok)nak, így először <link linkend="menc-feat-dvd-mpeg4-audio">ezeket
  kell lerippelned</link>.
  A következő egyenlettel tudod kiszámítani a bitrátát:
  <systemitem>bitráta = (cél_méret_Mbyteokban - hang_mérete_Mbyteokban) *
  1024 * 1024 / hossz_másodpercben * 8 / 1000</systemitem>
  Például egy két órás film 702 Mbájtos CD-re való összenyomásához, 60
  Mbájtnyi hang sávval, a videó bitrátájának
  <systemitem>(702 - 60) * 1024 * 1024 / (120*60) * 8 / 1000 =
  740kbps</systemitem>-nek kell lennie.
</para>

</sect2>


<sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-constraints">
<title>Megszorítások a hatékony kódoláshoz</title>

<para>
  Az MPEG-típusú tömörítés természetéből adódóan számos megszorítás
  van, amit követned kell a maximális minőség érdekében.
  Az MPEG 16x16 makroblokknak nevezett négyzetre osztja fel a videót,
  mindegyik 4 darab 8x8 blokk luma (intenzitás) információt és két
  fél-felbontású 8x8 chroma (szín) blokkot tartalmaz (egy a vörös-világoskék
  tengelyen, a másik a kék-sárga tengelyen).
  Ha a film szélessége és magassága nem 16 többszöröse, a kódoló akkor is
  elegendő 16x16-os makroblokkot fog használni, hogy lefedje a teljes
  képet, a maradék hely veszendőbe megy.
  Így ha a minőség maximalizálása a cél egy fix fájlmérettel, akkor
  eléggé rossz ötlet nem 16 valamelyik többszörösét használni méretként.
</para>

<para>
  A legtöbb DVD-n van valamekkora fekete sáv a sarkokban. Ha ezeket
  békén hagyod, akkor több módon is ronthatják a minőséget.
</para>

<orderedlist>
<listitem>
<para>
  Az MPEG-típusú tömörítés szintén nagyban függ a frekvencia tartományok
  transzformálásától is, általában a Diszkrét Koszinusz Transzformációt
  (DCT) használják, ami hasonló a Fourier transzformációhoz. Ez a fajta
  kódolás hatékony a minták és a sima átmenetek átalakításához, de
  nehezen bírkózik meg az éles élekkel. Ezek elkódolásához sokkal több
  bitre van szüksége, különben egy gyűrűsödésnek nevezett mellékhatás
  jelenik meg.
</para>

<para>
  A frekvencia transzformáció (DCT) külön hajtódik végre minden egyes
  makroblokkon (tulajdonképpen minden blokkon), így ez a probléma csak
  akkor jelentkezik, ha az éles él a blokkon belül van. Ha a fekete
  határ épp olyan pixel határon kezdődik, ami 16 többszöröse, akkor nincs
  probléma. Habár a fekete határok a DVD-ken ritkán vannak szépen
  eligazítva, így a gyakorlatban majdnem mindig vágni kell, hogy
  elkerüld ez a büntetést.
</para>
</listitem>
</orderedlist>

<para>
  A frekvencia tartományok kódolása mellett az MPEG-típusú tömörítés
  mozgó vektorokat használ a képkockák közötti változások ábrázolásához.
  A mozgó vektorok természetesen kevésbé hatékonyak a sarkokból érkező
  új tartalomnál, mert az még nincs jelen az előző képkockán. Amíg a
  tartalom a sarkok felé terjed ki, a mozgó vektoroknak nincs problémájuk
  a tartalom kifelé mozgásával. Habár a fekete határok megjelenésekor
  lehetnek gondok:
</para>

<orderedlist continuation="continues">
<listitem>
<para>
  Minden egyes makroblokknál az MPEG-típusú kódolás egy vektort is eltárol,
  mely azt mondja meg, hogy az előző képkocka melyik részét kell átmásolni
  ebbe a makroblokkba a következő kocka megbecsléséhez. Csak a megmaradt
  különbséget kell elkódolni. Ha a makroblokkot kettéosztja a kép széle
  és a fekete sáv, akkor a kép többi részének mozgó vektorai felül fogják
  írni a fekete sávot. Ez azt jelenti, hogy sok bitet kell elpazarolni
  vagy a határ felülírt részének újrafeketítéséhez vagy (inkább) a
  mozgó vektor nem kerül felhasználásra és így a makroblokk összes
  változását expliciten el kell kódolni. Mindkét esetben jelentősen
  romlik a kódolás hatékonysága.
</para>

<para>
  Ez a probléma szintén csak akkor jelentkezik, ha a fekete sáv nem 16
  többszörösű pixel-határon van.
</para>
</listitem>

<listitem>
<para>
  Végül tegyük fel, hogy van egy makroblokkunk a kép belsejében és
  egy objektum mozog be ebbe a blokkba a kép sarka felől. Az MPEG-típusú
  kódolás nem tudja azt mondani, hogy "másold át azt a részt, ami a kép
  belsejében van, de a fekete sávot ne". Így a fekete sáv is átmásolódik
  és így rengeteg bitet kell feláldozni a kép ott lévő részének
  újrakódolásához.
</para>

<para>
  Ha a kép tovább fut az elkódolt terület sarka felé, az MPEG-nek speciális
  optimalizációi vannak az kép szélén lévő pixelek ismétlődő másolására,
  ha a mozgó vektorok a kódolt területen kívülről jönnek. Ez a tulajdonság
  haszontalanná válik, ha a filmen fekete sávok vannak. Az első két
  problémával ellentétben itt nem segít a 16 többszörösére való igazítás.
</para>
</listitem>

<listitem>
<para>
  Habár a sávok teljesen feketék és soha nem változnak, mindenképpen
  egy kis plusz munkát igényelnek, mivel több macroblokk van.
</para>
</listitem>
</orderedlist>

<para>
  A fenti okok miatt javasolt, hogy teljesen vágd le a fekete sávokat.
  Továbbá ha a kép sarkainál zaros/torz rész van, ennek a levágása is
  javít a kódolási hatékonyságon. A keményvonalas videósok, akik az eredeti
  tartalmat akarják megtartani, amennyire csak lehet, biztos tiltakozni
  fognak ez ellen, de ha nem tervezed konstant kvantálás használatát, akkor
  a vágás miatt nyert minőségjavulás jelentősen nagyobb lesz, mint a sarkok
  levágása miatti információvesztés.
</para>
</sect2>


<sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-crop">
<title>Vágás és méretezés</title>

<para>
  Emlékezz rá az előző fejezetből, hogy a végső képméret, amibe kódolsz,
  16 többszöröse ajánlott, hogy legyen (mind szélességben, mind magasságban).
  Ezt vágással, méretezéssel vagy ezek kombinációjával érheted el.
</para>

<para>
  Vágásnál van egy pár ökölszabály, amit jó ha betartasz, ha nem akarsz
  kárt tenni a filmben.
  A normál YUV formátum 4:2:0, a chroma (szín) információkat almintaként
  tárolja, pl. a chroma csak fele annyiszor kerül mintázásra minden
  irányban, mint a luma (intenzítás) információk.
  Tanulmányozd ezt a diagramot, ahol L jelenti a luma mintázási pontokat
  és C a chroma-kat!
</para>

<informaltable>
<?dbhtml table-width="40%" ?>
<?dbfo table-width="40%" ?>
<tgroup cols="8" align="center">
<colspec colnum="1" colname="col1"/>
<colspec colnum="2" colname="col2"/>
<colspec colnum="3" colname="col3"/>
<colspec colnum="4" colname="col4"/>
<colspec colnum="5" colname="col5"/>
<colspec colnum="6" colname="col6"/>
<colspec colnum="7" colname="col7"/>
<colspec colnum="8" colname="col8"/>
<spanspec spanname="spa1-2" namest="col1" nameend="col2"/>
<spanspec spanname="spa3-4" namest="col3" nameend="col4"/>
<spanspec spanname="spa5-6" namest="col5" nameend="col6"/>
<spanspec spanname="spa7-8" namest="col7" nameend="col8"/>
  <tbody>
    <row>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
    </row>
    <row>
      <entry spanname="spa1-2">C</entry>
      <entry spanname="spa3-4">C</entry>
      <entry spanname="spa5-6">C</entry>
      <entry spanname="spa7-8">C</entry>
    </row>
    <row>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
    </row>
    <row>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
    </row>
    <row>
      <entry spanname="spa1-2">C</entry>
      <entry spanname="spa3-4">C</entry>
      <entry spanname="spa5-6">C</entry>
      <entry spanname="spa7-8">C</entry>
    </row>
    <row>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
    </row>
  </tbody>
</tgroup>
</informaltable>

<para>
  Amint láthatod, a kép sorai és oszlopai természetszerűleg párokba
  rendeződnek. Így a vágási eltolásodnak és a méreteidnek páros
  számoknak <emphasis>kell</emphasis> lenniük.
  Ha nem, akkor a chroma nem fog rendes sort alkotni a luma-val.
  Elméletben lehetséges a vágás páratlan eltolással, de ehhez a
  chroma újramintázása szükséges, ami egy veszteséges művelet és
  nem is támogatja a vágó szűrő.
</para>

<para>
  Továbbá az átlapolt videót a következőképpen mintázzák:
</para>

<informaltable>
<?dbhtml table-width="80%" ?>
<?dbfo table-width="80%" ?>
<tgroup cols="16" align="center">
<colspec colnum="1"  colname="col1"/>
<colspec colnum="2"  colname="col2"/>
<colspec colnum="3"  colname="col3"/>
<colspec colnum="4"  colname="col4"/>
<colspec colnum="5"  colname="col5"/>
<colspec colnum="6"  colname="col6"/>
<colspec colnum="7"  colname="col7"/>
<colspec colnum="8"  colname="col8"/>
<colspec colnum="9"  colname="col9"/>
<colspec colnum="10" colname="col10"/>
<colspec colnum="11" colname="col11"/>
<colspec colnum="12" colname="col12"/>
<colspec colnum="13" colname="col13"/>
<colspec colnum="14" colname="col14"/>
<colspec colnum="15" colname="col15"/>
<colspec colnum="16" colname="col16"/>
<spanspec spanname="spa1-2"   namest="col1" nameend="col2"/>
<spanspec spanname="spa3-4"   namest="col3" nameend="col4"/>
<spanspec spanname="spa5-6"   namest="col5" nameend="col6"/>
<spanspec spanname="spa7-8"   namest="col7" nameend="col8"/>
<spanspec spanname="spa9-10"  namest="col9" nameend="col10"/>
<spanspec spanname="spa11-12" namest="col11" nameend="col12"/>
<spanspec spanname="spa13-14" namest="col13" nameend="col14"/>
<spanspec spanname="spa15-16" namest="col15" nameend="col16"/>
  <tbody>
    <row>
      <entry namest="col1" nameend="col8">Felső mező</entry>
      <entry namest="col9" nameend="col16">Alsó mező</entry>
    </row>
    <row>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
    </row>
    <row>
      <entry spanname="spa1-2">C</entry>
      <entry spanname="spa3-4">C</entry>
      <entry spanname="spa5-6">C</entry>
      <entry spanname="spa7-8">C</entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
    </row>
    <row>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
    </row>
    <row>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
    </row>
    <row>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry spanname="spa9-10">C</entry>
      <entry spanname="spa11-12">C</entry>
      <entry spanname="spa13-14">C</entry>
      <entry spanname="spa15-16">C</entry>
    </row>
    <row>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
    </row>
    <row>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
    </row>
    <row>
      <entry spanname="spa1-2">C</entry>
      <entry spanname="spa3-4">C</entry>
      <entry spanname="spa5-6">C</entry>
      <entry spanname="spa7-8">C</entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
    </row>
    <row>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
    </row>
    <row>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
    </row>
    <row>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry spanname="spa9-10">C</entry>
      <entry spanname="spa11-12">C</entry>
      <entry spanname="spa13-14">C</entry>
      <entry spanname="spa15-16">C</entry>
    </row>
    <row>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry></entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
      <entry>L</entry>
    </row>
  </tbody>
</tgroup>
</informaltable>

<para>
  Amint láthatod a minták nem ismétlődnek meg a 4 sor után.
  Így az átlapolt videóhoz a vágás y-eltolásának és a magasságának
  4 többszörösének kell lennie.
</para>

<para>
  A natív DVD felbontás 720x480 NTSC-vel és 720x576 PAL-lal, de van egy
  arányjelző is, ami megmutatja, hogy teljes képernyős (4:3) vagy széles
  vásznú (16:9). Sok (ha nem az összes) széles képernyős DVD nem szigorúan
  16:9-es, vagy 1.85:1-hez vagy 2.35:1-hez (cinescope). Ez azt jelenti, hogy
  fekete sávok lesznek a videón, amit le kell vágni.
</para>

<para>
  Az <application>MPlayer</application> rendelkezik egy crop detection szűrővel,
  ami megállapítja a levágandó téglalapot (<option>-vf cropdetect</option>).
  Futtasd az <application>MPlayer</application>t a
  <option>-vf cropdetect</option> kapcsolóval és kiírja a vágási beállításokat
  a határok eltávolításához.
  A filmet elegendő ideig kell engedned futni ahhoz, hogy legyen teljesen
  lefedett kép és helyes vágási eredményeket kapj.
</para>

<para>
  Ezután teszteld le a kapott rétékeket az <application>MPlayer</application>rel,
  felhasználva a <option>cropdetect</option> által kiírt parancssort és állíts
  a téglalapon, ha szükséges.
  A <option>téglalap</option> szűrő segít neked a vágási téglalap
  filmen való, interaktív módon történő elhelyezésében.
  Emlékezz, és kövesd a fenti oszthatósági ökölszabályokat, nehogy
  félreigazítsd a chroma plane-eket.
</para>

<para>
  Bizonyos esetekben a méretezés nem kívánatos.
  A méretezés függőleges irányban nehéz átlapolt videónál és ha meg akarod
  őrizni az átlapoltságot, tartózkodnod kell a méretezéstől.
  Ha nem fogsz méretezni, de 16 többszörösét akarod használni képméretként,
  túl kell vágnod a filmet. Ne vágj kisebbet, mert a fekete szélek nagyon
  rosszak kódoláskor!
</para>

<para>
  Mivel az MPEG-4 16x16-os macroblock-okat használ, meg kell győződnöd róla,
  hogy a kódolt videó mindegyik dimenziója 16 többszöröse-e, különben rontod
  a minőséget, különösen alacsony bitrátánál. Ezt megteheted a levágandó terület
  szélességének és magasságának 16 legközelebbi többszörösére való kerekítésével.
  Amint az már szerepelt korábban, vágásnál növelni szeretnéd az y-offszetet a
  régi és az új magasság közötti különbség felével, így a keletkező videó
  elmozdul a kép középpontjából. A DVD videó mintavételezési módja miatt meg
  kell győződnöd róla, hogy az offszet páros szám-e. (Valójában íratlan szabály,
  hogy soha ne használj páratlan értékeket semmilyen paraméternek se, ha vágsz
  vagy méretezel egy videót.) Ha nem akarsz pár extra pixelt eldobni, akkor a
  videó méretezését kell megfontolnod inkább. Ezt nézzük meg a következő példánkban.
  Tulajdonképpen engedélyezheted a <option>cropdetect</option> szűrőnek,
  hogy ezt az egészet megcsinálja helyetted, mivel van egy opcionális
  <option>kerekítési</option> paramétere, ami alapértelmezésként 16.  
</para>

<para>
  Szintén figyelned kell a "félfekete" pixelekre a sarkokban. Győződj meg róla,
  hogy ezeket szintén levágtad, különben olyan biteket pazarolsz el ott,
  amiket máshoz jobban felhasználhatnál.
</para>

<para>
  Miután mindent elmondtunk és kész, valószínűleg olyan videót kapsz, aminek
  a pixeljei nem éppen 1.85:1 vagy 2.35:1 arányúak, de legalább valami hasonló.
  Az új képarányt kiszámíthatod kézzel is, de a <application>MEncoder</application>
  rendelkezik egy kapcsolóval a <systemitem
  class="library">libavcodec</systemitem>hez, amit <option>autoaspect</option>-nek
  hívnak, ami megcsinálja ezt neked. Ne méretezd át ezt a videót a pixelek
  négyszögletesítéséhez, hacsak nem akarod pazarolni a helyet a merevlemezeden.
  A méretezés történhet lejátszáskor, és a lejátszó az AVI-ban tárolt arányt
  fogja használni a megfelelő felbontás megállapításához.
  Sajnos nem minden lejátszó teszi kötelezővé ezt az auto-méretezési információt,
  ezért lehet, hogy mégis átméretezésre kényszerülsz.
</para>

<para>
  Először, ki kell számítanod az elkódolt képarányt:
  <systemitem>ARc = (Wc x (ARa / PRdvd )) / Hc</systemitem>
<itemizedlist>
<title>Ahol:</title>
<listitem><para>
  Wc és Hc a vágott videó szélessége és a magassága,
</para></listitem>
<listitem><para>
  ARa a megjelenített kép aránya, ami általában 4/3 vagy 16/9,
</para></listitem>
<listitem><para>
  PRdvd a DVD pixel rátája, ami PAL DVD-k esetén 1.25=(720/576)
  és 1.5=(720/480) NTSC DVD-knél,
</para></listitem>
</itemizedlist>
</para>

<para>
  Ezután, kiszámíthatod az X és Y felbontást, egy bizonyos Tömörítési
  Minőség (Compression Quality, CQ) faktornak megfelelően:
  <systemitem>ResY = INT( SQRT(1000 * Bitrate / 25 / ARc / CQ) / 16 ) * 16</systemitem>
  és
  <systemitem>ResX = INT( ResY * ARc / 16) * 16</systemitem>
</para>

<para>
  Oké, de mi az a CQ?
  A CQ reprezentálja a kódolás pixelenkénti és képkockánkénti bitszükségletét.
  Nagy vonalakban minél nagyobb a CQ, annál kisebb a valószínűsége, hogy
  kódolási hibát fog látni.
  Bár ha van cél méret a filmedhez (1 vagy 2 CD például), akkor korlátozott
  a felhasználható bitek száma; ezért szükséges, hogy megfelelő arányt találj
  a tömörség és a minőség között.
</para>

<para>
  A CQ függ mind a bitrátától mind a film felbontásától.
  Ha növelni akarod a CQ-t, általában leméretezést kell végezned a filmen,
  mivel a bitráta a cél méret és a film hosszából számítódik, ami konstans.
  Egy 0,18 alatti CQ általában nagyon kockás képet eredményez, mert nincs
  elég bit minden egyes macroblokk információinak eltárolásához (az MPEG4,
  mint sok más codec, csoportokba gyűjti a pixeleket a kép tömörítéséhez;
  ha nincs elég bit, láthatóvá válik ezen blokkok széle).
  Ezért ésszerű a CQ-t a 0,20-0,22-es tartományból választani 1 CD-s rip
  esetén, és 0,26-0,28-ból a 2 CD-snél.
</para>

<para>
  Kérlek figyelj rá, hogy a CQ csak egy mutató, mely az elkódolt tartalomtól
  függ, egy 0,18-as CQ-val jól nézhet ki egy Bergman, szemben az olyan
  filmekkel, mint például a Mátrix, ami sok gyors-mozgású részt tartalmaz.
  Másrészt nem éri meg növelni a CQ-t 0,30-nál magasabbra, mert csak
  pazarlni fogod a biteket észrevehető minőségi nyereség nélkül.
</para>
 
</sect2>

<sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-audio">
<title>Audió</title>

<para>
  Az audió egy sokkal könnyebben megoldható probléma: ha számít a minőség,
  akkor egyszerűen hagyd úgy, ahogy van.
  Még az AC3 5.1 stream-ek is leginkább 448Kbit/s-osak és minden
  bitet megérnek. Csábító lehet az audió jó minőségű Vorbis-ba történő
  konvertálása, de az, hogy ma nincs egy A/V receiver-ed az AC3 áteresztéshez,
  nem jelenti azt, hogy holnap sem lesz. Készíts a jövőben is használható
  DVD rip-eket az AC3 stream megtartásával.
  Megtarthatod az AC3 stream-et a <link linkend="menc-feat-mpeg4">kódolás közben</link>
  a videó stream-be történő közvetlen átmásolással.
  Vagy ki is szedheted az AC3 stream-et, hogy elkeverd valamilyen konténer
  formátumba, mint pl. a NUT vagy a Matroska.
  <screen>mplayer <replaceable>forras_fajl.vob</replaceable> -aid 129 -dumpaudio -dumpfile
  <replaceable>hang.ac3</replaceable></screen>
  a 129-es audió sávot kiszedi a <replaceable>sound.ac3</replaceable> nevű
  fájlba a <replaceable>source_file.vob</replaceable>-ból (NB: a DVD VOB
  fájlok általában különböző audió számozást használnak, ami azt jelenti,
  hogy a 129-es VOB audio sáv a 2. audió sáv a fájlban).
</para>

<para>
  De néha tényleg nincs más választásod, mint tovább tömöríteni a
  hangot így több bit jut a videóra.
  A legtöbb ember vagy MP3-at vagy Vorbis-t választ az audió tömörítéséhez.
  Míg az utóbbi nagyon hely-takarékos codec, az MP3-nak jobb a hardveres
  lejátszók terén a támogatottsága, bár ez a trend változóban van.
</para>

<para>
  Mindenek előtt át kell konvertálnod a DVD hangját WAV fájlba, hogy az audió
  codec használhassa bemenetként.
  Például:
  <screen>mplayer <replaceable>forras_fajl.vob</replaceable> -ao
  pcm:file=<replaceable>cel_hang.wav</replaceable> -vc dummy -aid 1 -vo null</screen>
  ki fogja szedni a második audió sávot a <replaceable>source_file.vob</replaceable>
  fájlból a <replaceable>destination_sound.wav</replaceable> fájlba.
  Kódolás előtt valószínűleg normalizálni akarod a hangot, mivel a DVD audió
  sávjait legtöbbször alacsony hangerővel rögzítik.
  Használhatod a <application>normalize</application> eszközt, ami megtalálható
  a legtöbb disztribúcióban.
  Ha Windows-t használsz, egy eszköz, mint pl. a <application>BeSweet</application>
  megcsinálja ezt neked.
  Vagy Vorbis-ba vagy MP3-ba kódolsz.
  Például:
  <screen>oggenc -q1 <replaceable>cel_hang.wav</replaceable></screen>
  elkódolja a <replaceable>destination_sound.wav</replaceable>-ot az 1-es
  kódolási minsőséggel, ami nagyjából megfelel 80Kb/s-nak és annak a minimum
  minőségnek, amit legalább használnod kell, ha érdekel a minőség.
  Kérlek jegyezd meg, hogy a MEncoder jelenleg nem tud Ogg Vorbis sávokat
  belekeverni a kimeneti fájlba, mert csak AVI és MPEG konténereket támogat
  kimenetként és mindkettőnél audió/videó lejátszási szinkronizációs problémákat
  okozhat néhány lejátszóval, ha az AVI fájl VBR-es audió stream-et tartalmaz,
  mint pl. a Vorbis.
  De ne aggódj, ez a dokumentáció megmutatja, hogy hogy tudod
  ezt megcsinálni egyéb programokkal.
</para>

</sect2>

<sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-interlacing">
<title>Interlacing és Telecine</title>

<para>
  Majdnem minden filmet 24 fps-sel fényképeznek. Mivel az NTSC 30000/1001 fps-es,
  némi átdolgozás szükséges ezen a 24 fps-es videón, hogy a megfelelő NTSC
  framerátával menjen. Ez az eljárást 3:2 pulldown-nak hívják, de általában csak
  telecine néven hivatkoznak rá (mivel a pulldownt gyakran használják a telecine
  eljárás során), ami egyszerűen leírva lelassítja a filmet 24000/1001 fps-re és
  megismétel minden negyedik képkockát.
</para>

<para>
  Ez nem speciális feldolgozás, habár minden PAL DVD esetében megcsinálják, ami
  25 fps-sel megy. (Műszaki szempontból a PAL-t lehet telecine-elni, ezt 2:2
  pulldown-nak hívják, de ez nem terjedt el a gyakorlatban.) A 24 fps-es filmet
  egyszerűen 25 fps-sel játszák le. Az eredmény az, hogy a film kissé gyorsabban
  megy, de ha nem vagy egy földönkívüli, valószínűleg nem fogod észrevenni a
  különbséget. A legtöbb PAL DVD zajszint-javított audiót tartalmaz, így amikor
  25 fps-sel játszák le őket, a hangok jól hangzanak, még akkor is, ha az
  audió sáv (és ebből adódóan az egész film) az NTSC DVD-kénél 4%-kal lassabb
  futási idővel megy.
</para>

<para>
  Mivel a PAL DVD-ben a videót nem változtatták meg, nem kell aggódnod a
  frame ráta miatt. A forrás 25 fps-es és a rip-ed is 25 fps-es lesz. De ha
  egy NTSC DVD filmet rippelsz, fordított telecine-t kell alkalmaznod.
</para>

<para>
  A 24 fps-sel felvett filmeknél az NTSC DVD-n lévő videó vagy telecine-elt
  30000/1001 fps-re vagy pedig progresszív 24000/1001 fps-es és szándék szerint
  a DVD lejátszó végzi a telecine-t lejátszás közben. Másrészről a TV sorozatok
  általában csak átlapoltak, nem telecine-ltek. Ez azonban nem ökölszabály:
  néhány TV sorozat átlapolt (mint a Buffy a Vámpír gyilkos) míg másik a
  progresszív és az átlapolt keverékei (mint pl. az Angyal vagy a 24).
</para>

<para>
  Javasoljuk, hogy olvasd el a <link
  linkend="menc-feat-telecine">mit kezdjünk a telecine-nel és az átlapolással
  NTSC DVD-ken</link> részt, hogy kezelni tudd a különböző lehetőségeket.
</para>

<para>
  Bár ha legtöbbször csak filmeket rippelsz, valószínűleg vagy 24 fps-es
  progresszív vagy telecine-lt videóval lesz dolgod, ezekben az esetekben
  használhatod a <option>pullup</option> szűrőt a <option>-vf
  pullup,softskip</option> kapcsolóval.
</para>

</sect2>

<sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-encoding-interlaced">
<title>Átlapolt videó elkódolása</title>

<para>
  Ha az általad elkódolni kívánt film átlapolt (NTSC videó vagy
  PAL videó), el kell döntened, hogy akarsz-e deinterlacing-et
  vagy sem.
  A deinterlacing használhatóvá teszi a filmed progresszív scan-es
  megjelenítőkön, mint pl. a számítógép monitorok vagy a projektorok,
  van ára is: az 50 vagy 60000/1001-es mezőráta feleződik 25 vagy
  30000/1001 képkocka per másodpercre és így a filmedben tárolt
  információk durván fele elveszik a jelentős mozgást tartalmazó
  részekben.
</para>

<para>
  Így hát ha archiválási okokból jó minőség kell, akkor kerüld el a
  deinterlace-t.
  Bármikor deinterlace-lheted a filmet lejátszás közben is, ha
  progresszív scan-es megjelenítőd van, valamint a jövő lejátszói
  képesek lesznek teljes mezőrátával deinterlacing-elni, 50 vagy
  60000/1001 teljes képkocka per másodpercre interpolálni az átlapolt
  videóból.
</para>

<para>
Fokozott figyelemmel kell eljárni, ha átlapolt videóval dolgozol:
</para>

<orderedlist>
<listitem><para>
  A vágási magasság és y-offszet 4 többszöröse kell, hogy legyen.
</para></listitem>
<listitem><para>
  Bármilyen függőleges átméretezést átlapolt módban kell elvégezni.
</para></listitem>
<listitem><para>
  Az utófeldolgozó és a zajcsökkentő szűrők nem az elvártnak megfelelően
  működnek, ha nem gondoskodsz róla, hogy egyszerre csak egy mezővel
  dolgozzanak, különben a nem megfelelő használat miatt sérülhet a videó.
</para></listitem>
</orderedlist>

<para>
Mindezt észben tartva, itt az első példánk:
</para>
<screen>
  mencoder <replaceable>capture.avi</replaceable> -mc 0 -oac lavc -ovc lavc -lavcopts \
  vcodec=mpeg2video:vbitrate=6000:ilmv:ildct:acodec=mp2:abitrate=224
</screen>
<para>
Figyelj az <option>ilmv</option> és az <option>ildct</option> kapcsolókra.
</para>
</sect2>

<sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-filtering">
<title>Szűrés</title>

<para>
  Általában olyan kevés szűrést szeretnél, amennyit csak lehet, hogy az eredeti
  DVD forráshoz hű maradj. A vágás gyakran elkerülhetetlen (amint azt fentebb
  leírtuk), de ne méretezd a videót. Noha a kicsinyítés néha előnyben részesül
  a magas kvantálóknál, mi szeretnénk elkerülni mindkét dolgot: emlékezz, hogy
  mit határoztunk el kezdetben a bitek minőségért történő feláldozásáról.
</para>

<para>
  Szintén hagyd békén a gamma, kontraszt, fényerő, stb. beállításokat. Ami jól néz
  ki a monitorodon nem biztos, hogy másnál is szép lesz. Ezeket a beállításokat
  lejátszáskor kell elvégezni.
</para>

<para>
  Az egyetlen dolog, amit szeretnél, a videó nagyon könnyű zajszűrőn történő
  áteresztése, mint pl. <option>-vf hqdn3d=2:1:2</option>. Ismételten, ezen bitek
  jobb felhasználásáról van szó: miért vesztegessük el őket a zaj kódolására, ha
  ezt a zajt lejátszás közben is hozzá tudod adni? A <option>hqdn3d</option>
  paramétereinek növelésével még jobb tömörítettséget érhetsz el, de ha túl magasra
  állítod az értékeket, rontod a kép láthatóságát. A fent javasolt értékek
  (<option>2:1:2</option>) eléggé konzervatívak; kísérletezz szabadon nagyobb
  értékekkel és ellenőrizd az eredményeket magad.
</para>

</sect2>

<sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-lavc-encoding-options">
<title>A libavcodec kódolási opciói</title>

<para>
  Ideális esetben szeretnéd, ha csak azt kellene mondani a kódolónak, hogy
  váltson "jobb minőségre" és kész.
  Ez szép is lenne, de sajnos nehezen megvalósítható, mert a különböző kódolási
  opciók különböző minőséget eredményeznek, mely függ a forrás anyagtól is.
  Ez azért van, mert a tömörítés függ a szóbanforgó videó vizuális tulajdonságaitól.
  Például az anime és az élő felvétel két nagyon különböző anyag és így
  különböző opciókat követelnek meg az optimális kódoláshoz.
  A jó hír, hogy néhány opciót soha sem lehet elhagyni, mint például az
  <option>mbd=2</option>, <option>trell</option> és <option>v4mv</option>.
  Olvass tovább a gyakori kódolási opciók leírásához.
</para>


<itemizedlist>
<title>Állítható opciók:</title>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">vmax_b_frames</emphasis>: 1 vagy 2 a jó, a filmtől
  függően.
  Figyelj rá, hogy a libavcodec még nem támogatja a zárt GOP-ot (a
  <option>cgop</option> opció még nem igazán működik), így a DivX5 nem fog
  tudni visszakódolni semmit sem, ami B-kockákkal lett elkódolva.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">vb_strategy=1</emphasis>: segít a gyors mozgású jeleneteknél.
  vmax_b_frames >= 2 szükséges.
  Néhány videónál a vmax_b_frames rontja a minőséget, de a vmax_b_frames=2 a
  vb_strategy=1-gyel együtt segít.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">dia</emphasis>: mozgás kereső tartomány. A nagyobb a
  jobb és a lassabb.
  Negatív értékek teljesen más skálát adnak.
  A jó értékek -1 a gyors kódoláshoz vagy 2-4 a lassabbhoz.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">predia</emphasis>: mozgás kereső előre-lépés.
  Nem olyan fontos, mint a dia. Jó értékek 1-től (alapértelmezett) 4-ig.
  preme=2 kell hozzá, hogy igazán hasznos legyen.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">cmp, subcmp, precmp</emphasis>: Összehasonlító funkciók
  a mozgás becsléshez.
  Kísérletezz a 0 (alapértelmezett), 2 (hadamard), 3 (dct) és 6 (ráta
  torzítás) értékekkel!
  0 a leggyorsabb és és elegendő a precmp-hez.
  A cmp-hez és subcmp-hez 2 jó, ha anime és 3 ha élő akció.
  A 6 vagy jobb vagy nem, de mindenképpen lassabb.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">last_pred</emphasis>: Az előző képkockából megjósolandó
  mozgások száma.
  1-3 vagy hasonló segít egy kis sebességcsökkenés árán.
  A magasabb értékek lassúak, de igazi hasznuk nincs.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">cbp, mv0</emphasis>: A makroblokkok kiválasztását
  irányítja. Egy kis sebességcsökkenés egy kis minőségjavulásért.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">qprd</emphasis>: adaptív kvantálás, mely a makroblokk
  komplexitásán alapul.
  Vagy segít vagy nem, a videó és egyéb opciók függvényében.
  Ennek lehetnek mellékhatásai, hacsak nem állítod be a vqmax-ot valami
  ésszerűen alacsony értékre (a 6 jó, talán minimum 4); a vqmin=1 is segíthet.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">qns</emphasis>: nagyon lassú, különösen ha a
  qprd-vel kombinálod.
  Ezen opció hatására a kódoló minimalizálja a zajt tömörítési mellékhatásokkal,
  ahelyett, hogy a szigorúan a forráshoz próbálna igazodni.
  Ne használd ezt, csak ha már minden mást kipróbáltál és az eredmény még
  mindig nem elég jó.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">vqcomp</emphasis>: Rátaírányítás beállítása.
  Hogy milyen értékek jók, az a filmtől függ.
  Nyugodtan elhagyhatod ezt, ha akarod.
  A vqcomp csökkentése több bitet engedélyez az alacsony komplexitású részeknél,
  a növelése a nagy komplexitású részekre teszi őket (alapértelmezés: 0.5,
  tartomány: 0-1, javasolt tartomány: 0.5-0.7).
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">vlelim, vcelim</emphasis>: Beállítja a szimpla együttható
  eliminációs küszöböt a fényerősséghez és a chroma plane-khez.
  Ezt elkülönítve kódolja le minden MPEG-szerű algorítmus.
  Az ötlet emögött az opció mögött az, hogy egy jó heurisztikát használnak
  annak megállapítására, hogy a blokkban történt változás kisebb-e, mint az
  általad megadott küszöb és ebben az esetben egyszerűen "változtatás nélkül"
  kerül elkódolásra a blokk.
  Ez biteket ment meg és talán gyorsít is a kódoláson. A vlelim=-4 és
  vcelim=9 látszólag jók az élő filmekhez, de nem segítenek az anime-nál;
  ha animációt kódolsz, inkább hagyd őket változatlanul.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">qpel</emphasis>: Negyed pixel mozgás becslés.
  Az MPEG-4 fél pixeles precíziót használ a mozgáskereséshez alapértelmezésként,
  ezért ez az opció plusz terhelést hoz, mivel több információ tárolódik az
  elkódolt fájlban. A tömörítési nyereség/veszteség a filmtől függ, de
  általában nem hatékony anime-oknál.
  A qpel mindig jelentős dekódolási CPU idő igénnyel jár (+20% a gyakorlatban).
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">psnr</emphasis>: nem érinti az aktuális kódolást,
  de készít egy log fájlt, mely megadja minden képkocka típusát/méretét/minőségét
  és a végére odaírja a PSNR-t (Peak Signal to Noise Ratio, Zajarány csúcspontja).
</para></listitem>

</itemizedlist>

<itemizedlist>
<title>Opciók, melyekkel nem javasolt játszadozni:</title>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">vme</emphasis>: Az alapértelmezett a legjobb.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">lumi_mask, dark_mask</emphasis>: Pszichovizuális
  adaptív kvantálás.
  Ne játszadozz ezekkel az opciókkal, ha számít a minőség.
  Az ésszerű értékek jók lehetnek a te esetedben, de vigyázz, ez nagyon
  szubjektív.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">scplx_mask</emphasis>: Megpróbálja megelőzni a
  blokkos mellékhatásokat, de az utófeldolgozás jobb.
</para></listitem>
</itemizedlist>

</sect2>

<sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-example">
<title>Példa</title>

<para>
  Nos hát, éppen most vetted meg a Harry Potter és a titkok kamrája gyönyörű új
  példányát (widescreen edition természetesen) és le akarod rip-pelni ezt a
  DVD-t, hogy hozzáadhasd a PC-s házimozidhoz. Ez egy régió 1-es DVD,
  így NTSC-s. Az alábbi példa egyszerűen alkalmazható PAL-ra is, a
  <option>-ofps 24000/1001</option> kapcsoló elhagyásával (mert a kimeneti frameráta
  ugyan annyi, mint a bemeneti) és természetesen a vágás méretei is mások
  lesznek.
</para>

<para>
  Miután lefuttattad az <option>mplayer dvd://1</option> parancsot, kövesd a
  <link linkend="menc-feat-telecine">mit kezdjünk a telecine-nel és az átlapolással
  NTSC DVD-ken</link> részben leírt utasításokat és fedezd fel, hogy ez egy
  24000/1001 fps-es progresszív videó, ami azt jelenti, hogy nem kell inverz telecine
  szűrőt használnod, mint pl. a <option>pullup</option> vagy a <option>filmdint</option>.
</para>

<para>
  Következőnek megállapítjuk a megfelelő vágási téglalapot, így használjuk a
  cropdetect szűrőt:

  <screen>mplayer dvd://1 -vf cropdetect</screen>

  Győződj meg róla, hogy egy teljesen kitöltött képkockán állsz (pl. egy világos
  jelenet), ezt fogod látni az <application>MPlayer</application> konzol kimenetén:

  <screen>crop area: X: 0..719  Y: 57..419  (-vf crop=720:362:0:58)</screen>

  Ezután lejátszuk a filmet ezzel a szűrővel a számok ellenérzéséhez:

  <screen>mplayer dvd://1 -vf crop=720:362:0:58</screen>

  És azt látjuk, hogy tökéletesen megfelel. Majd meggyőződünk, hogy a szélesség és
  a magasság osztható 16-tal. A szélesség jó, de a magasság nem. Mivel nem buktunk
  hetedik osztályban matekból, tudjuk, hogy a 16 legközelebbi többszöröse, ami
  kisebb, mint 362, a 352.
</para>

<para>
  Így egyszerűen használhatjuk a <option>crop=720:352:0:58</option> opciót, de
  jó lenne egy kicsit lecsípni a telejéből és az aljából, hogy középen maradjunk.
  Összehúzzuk a magasságot 10 pixellel, de nem akarjuk növelni az y-offszetet 5
  pixellel, mert az páratlan szám és rontja a minőséget. Helyette inkább 4
  pixellel növeljük az y-offszetet:

  <screen>mplayer dvd://1 -vf crop=720:352:0:62</screen>

  A másik ok, hogy lecsípjünk pixeleket mid fent, mint lent, hogy biztosak legyünk,
  hogy a fél-fekete pixeleket is levágtuk, amennyiben vannak. Figyelj rá, hogy ha
  a videó telecine-lt, a <option>pullup</option> szűrő (vagy bármelyik inverz
  telecine szűrő, amit használsz) a vágás előtt szerepeljen a szűrők láncában.
  Ha átlapolt, végezz deinterlace-t a vágás előtt. (Ha úgy döntesz, hogy megtartod
  az átlapolt videót, győződj meg róla, hogy a függőleges vágási offszet 4
  többszöröse.)
</para>

<para>
  Ha érdekel annak a 10 pixelnek az elvesztése, inkább a méretek 16 legközelebbi
  többszörösére való kicsinyítése érdekelhet. A szűrő lánc ez esetben:

  <screen>-vf crop=720:362:0:58,scale=720:352</screen>

  A videó ilyen módon történő lekicsinyítése azt jelenti, hogy néhány apró részlet
  elveszik, de ez valószínűleg nem lesz észrevehető. A nagyítás rosszabb minőséget
  eredményez (hacsak nem növeled a bitrátát). A vágás az összes ilyen pixeltől
  megszabadít. Ez egy üzlet, amit minden esetben meg kell fontolnod. például ha a
  DVD videó televízióra készült, ajánlott elkerülni a függőleges méretezést,
  mert a sor mintázás az eredeti felvételhez igazodik.
</para>

<para>
  Megtekintés után azt látjuk, hogy a filmünk eléggé eseménydús és nagyon részletes,
  így 2400Kbit-et választunk bitrátának.
</para>

<para>
  Most már készen vagyunk a két lépéses kódoláshoz. Első lépés:

  <screen>mencoder dvd://1 -ofps 24000/1001 -oac copy -vf crop=720:352:0:62,hqdn3d=2:1:2 -ovc lavc \
-lavcopts vcodec=mpeg4:vbitrate=2400:v4mv:mbd=2:trell:cmp=3:subcmp=3:mbcmp=3:autoaspect:vpass=1 \
-o Harry_Potter_2.avi</screen>

  A második lépés ugyan ez, csak megadjuk a <option>vpass=2</option>-t:

  <screen>mencoder dvd://1 -ofps 24000/1001 -oac copy -vf crop=720:352:0:62,hqdn3d=2:1:2 -ovc lavc \
-lavcopts vcodec=mpeg4:vbitrate=2400:v4mv:mbd=2:trell:cmp=3:subcmp=3:mbcmp=3:autoaspect:vpass=2 \
-o Harry_Potter_2.avi</screen>
</para>

<para>
  A <option>v4mv:mbd=2:trell</option> kapcsolók nagyban javítják a minőséget
  a kódolási idő rovására. Nem ajánlott ezen opciók elhagyása, ha a fő cél a
  jó minőség. A <option>cmp=3:subcmp=3:mbcmp=3</option> opciók egy
  összehasonlító függvényt választanak ki, ami jobb minőséget biztosít, mint
  az alapértelmezettek. Ezzel a paraméterrel is kísérletezhetsz (lásd a man
  oldalt a lehetséges értékekért), mivel a különböző függvények nagyban
  befolyásolják a minőséget a forrás anyagtól függően. Például ha úgy találod,
  hogy a <systemitem class="library">libavcodec</systemitem> túl
  kockás eredményt ad, megpróbálhatod a kísérleti NSSE összehasonlító
  függvény használatát a <option>*cmp=10</option> opcióval.
</para>

<para>
  Ennél a filmnél a keletkező AVI 138 perc hosszú lesz és közel 3 GB-os. És
  mivel azt mondtuk, hogy a fájl méret nem számít, ez egy tökéletesen megfelelő
  méret. De ha kisebbet szeretnél, próbálj ki egy alacsonyabb bitrátát. A bitráták
  növelése csökkenő mértékű javulást hoz, így pl. tisztán kivehető a különbség
  az 1800Kbit és a 2000Kbit között, szinte észrevehetetlen 2000Kbit felett.
  Nyugodtan kísérletezz, amíg csak kedved tartja.
</para>

<para>
  Mivel a forrás videót áteresztettük a zajeltávolító szűrőn, talán egy picit
  vissza akarsz tenni a lejátszás közben. Ez, az <option>spp</option>
  utófeldolgozó szűrővel drasztikusan javítja a felfogható minőséget és
  segít a segít a videó kockásodásának megszüntetésében. Az
  <application>MPlayer</application> <option>autoq</option> opciójával
  szabályozhatod az spp szűrő utófeldolgozásának mértékét a CPU-tól függően.
  Emellett valószínűleg gamma és/vagy szín korrekciót is szeretnél csinálni,
  hogy jobban illeszkedjen a monitorodhoz. Például:

  <screen>mplayer Harry_Potter_2.avi -vf spp,noise=9ah:5ah,eq2=1.2 -autoq 3</screen>

</para>
</sect2>

<sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-muxing">
<title>Keverés</title>
<para>
  Most, hogy elkódoltad a videódat, valószínűleg szeretnéd elkeverni egy
  vagy több audió sávval együtt egy film konténerbe, mint pl. az AVI,
  Matroska vagy a NUT.
  A <application>MEncoder</application> jelenleg csak MPEG és AVI
  konténer formátumokba tud audió és videó kimenetet készíteni.
  Például:
  <screen>mencoder -oac copy -ovc copy  -o <replaceable>kimenet_film.avi</replaceable> -audiofile <replaceable>bemenet_audio.mp2</replaceable> <replaceable>bemenet_video.avi</replaceable></screen>
  Ez a <replaceable>bemenet_video.avi</replaceable> videó fájlból
  és a <replaceable>bemenet_audio.mp2</replaceable> audió fájlból
  elkészíti a <replaceable>kimenet_film.avi</replaceable> fájlt.
  Ez a parancs működik MPEG-1 layer I, II és III (ismertebb nevén
  MP3) audióval, WAV és egy pár más audió formátummal.
</para>

<para>
  A MEncoderben kísérleti jelleggel van
  <systemitem class="library">libavformat</systemitem> támogatás, ami
  az FFmpeg projektből egy függvénykönyvtár, ami számos konténer keverését és
  demux-álását támogatja.
  Például:
  <screen>mencoder -oac copy -ovc copy  -o <replaceable>kimenet_film.asf</replaceable> -audiofile <replaceable>bemenet_audio.mp2</replaceable> <replaceable>bemenet_video.avi</replaceable> -of lavf -lavfopts format=asf</screen>
  Ez ugyan azt csinálja, mint az előbbi példa, de a kimeneti
  konténer ASF lesz.
  Kérlek figyelj, hogy ez a támogatás még nagyon kísérleti (de minden
  nap egyre jobb lesz) és csak akkor működik, ha az
  <application>MPlayer</application>t a
  <systemitem class="library">libavformat</systemitem> támogatás
  bekapcsolásával fordítottad (ami azt jelenti, hogy az előre
  csomagolt binárisok a legtöbb esetben nem fognak működni).
</para>

<sect3 id="menc-feat-dvd-mpeg4-muxing-avi-limitations">
<title>Az AVI konténer korlátai</title>
<para>
  Habár a legszélesebb körben támogatott konténer formátum az MPEG-1
  után, az AVI-nak is van néhány nagy hátránya.
  Talán a legnyilvánvalóbb a túlterhelés.
  Az AVi fájl minden egyes chunk-ja 24 bájtot pazarol a fejlécekre és
  az index-re.
  Ez egy kicsit több mint 5 MB óránként vagy 1-2,5% plusz egy 700 MB-os
  filmnél. Ez nem tűnik soknak, de eldöntheti, hogy 700 kbit/sec-os
  videót tudsz csak használni vagy 714 kbit/sec-osat, ahol minden bit a
  minőségre megy.
</para>

<para>
  Ezen hatalmas hátrány mellett az AVI-nak a következő fő korlátai vannak:
</para>

<orderedlist>
<listitem>
<para>
  Csak fix-fps-ű tartalmat tud tárolni. Ez különleges korlátozás, ha
  az eredeti anyag, amit el akarsz kódolni, kevert tartalom, például
  NTSC videó és film anyag keveréke.
  Már vannak olyan hack-ek, amivel kevert framerátás tartalmat lehetne
  AVI-ba tenni, de ötszörös vagy még nagyobb mértékben növelik a (már
  amúgy is nagy) túlterhelést, így nem praktikusak.
</para>
</listitem>
<listitem>
<para>
  Az AVI fájlokban az audiónak vagy konstans-bitrátásnak (CBR) vagy
  konstans-képkocka méretűnek (pl. minden képkocka ugyan annyi számú
  mintát dekódol) kell lennie.
  Sajnos a leghatékonyabb codec, a Vorbis, egyik kívánalomnak sem
  felel meg.
  Ezért ha AVI-ban tárolod a filmjeidet, egy kevésbé hatékony
  codec-et kell használnod, mint pl. az MP3 vagy az AC3.
</para>
</listitem>
</orderedlist>

<para>
  A fentiek miatt a <application>MEncoder</application> jelenleg nem
  támogatja a változó-fps-es kimenetet vagy a Vorbis kódolást.
  Így ezeket nem korlátozásként fogod fel, ha a
  <application>MEncoder</application> az egyetlen
  eszköz, mellyel kódolsz.
  Azonban lehetséges a <application>MEncoder</application>t csak
  a videó kódolására használni és valamilyen egyéb eszközzel
  elkódolni az audiót majd összekeverni őket egy konténer formátumba.
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-dvd-mpeg4-muxing-matroska">
<title>Keverés a Matroska konténerbe</title>
<para>
  A Matroska szabad, nyílt szabványú konténer formátum, melynek
  célja, hogy rengeteg továbbfejlesztett képességet biztosítson,
  amit a régebbi konténerek, mint pl. az AVI nem tud kezelni.
  például a Matroska támogatja a változó bitrátás audió tartalmat
  (VBR), változó framerátát (VFR), fejezeteket, fájl csatolásokat,
  hiba kereső kódot (EDC) és a modern A/V codec-eket, mint az
  "Advanced Audio Coding" (AAC), "Vorbis" vagy "MPEG-4 AVC" (H.264),
  szemben az AVI-val, amelyik egyiket sem.
</para>

<para>
  A Matroska fájlok készítéséhez szükséges eszközöket együtt
  <application>mkvtoolnix</application>-nek hívják és elérhetőek a
  legtöbb Unix platformon, akárcsak <application>Windows</application>on.
  Mivel a Matroska nyílt szabványú, találhatsz más eszközöket is, amik
  jobban megfelelnek neked, de mivel az mkvtoolnix a leggyakrabban
  használt, és maga a Matroska csapat támogatja, csak ennek a
  használatát mutatjuk be.
</para>

<para>
  Talán a legegyszerűbb módszer, hogy elindulj a Matroska-val, az
  <application>MMG</application> használata, az
  <application>mkvtoolnix</application>-szel szállított grafiksu frontend
  és kövesd a
  <ulink url="http://www.bunkus.org/videotools/mkvtoolnix/doc/mkvmerge-gui.html">mkvmerge GUI (mmg) leírást</ulink>
</para>

<para>
  A parancssor segítségével is összekverheted az audió és videó fájlokat:
  <screen>mkvmerge -o <replaceable>kimenet.mkv</replaceable> <replaceable>bemenet_video.avi</replaceable> <replaceable>bemenet_audio1.mp3</replaceable> <replaceable>bemenet_audio2.ac3</replaceable></screen>
  Ez a <replaceable>bemenet_video.avi</replaceable> fájlt és a
  két audió fájlt, a <replaceable>bemenet_audio1.mp3</replaceable>-at
  és a <replaceable>bemenet_audio2.ac3</replaceable>-at összefűzi a
  <replaceable>kimenet.mkv</replaceable> Matroska fájlba.
  A Matroska, mint ahogy azt már megemlítettem, ennél sokkal többre
  képes, mint pl. több audió sáv használatára (beleértve az audió/videó
  szinkronizáció finom-hangolását), fejezetek, feliratok, vágás, stb...
  Kérlek olvasd el ezen alkalmazások dokumentációit a részletekért.
</para>

</sect3>

</sect2>

</sect1>

<sect1 id="menc-feat-x264">
<title>Kódolás az <systemitem class="library">x264</systemitem> codec-kel</title>
<para>
  Az <systemitem class="library">x264</systemitem> egy szabad függvénykönyvtár
  a H.264/AVC videó folyamok kódolásához.
  Mielőtt elkezdenél kódolni, <link linkend="codec-x264-encode">be kell állítanod a 
  <application>MEncoder</application>ben a támogatását</link>.
</para>

<sect2 id="menc-feat-x264-intro">
<title>Milyen opciókat kell használhom a legjobb eredményhez?</title>

<para>
  Kérlek kezd az olvasást az <application>MPlayer</application> man oldalának
  <systemitem class="library">x264</systemitem> részével.
  Ez a rész a man oldal kiegészítésének lett szánva.
</para>

<orderedlist>
<title>Három fő szempontot kell megfontolni, amikor kódolási opciókat
  választasz:</title>
  <listitem><para>A kódolási idő vs. minőség kérdés</para></listitem>
  <listitem><para>Képkocka típusra vonatkozó döntések</para></listitem>
  <listitem><para>Ráta és kvantálási tulajdonságokkal kapcsolatos döntések</para></listitem>
</orderedlist>

<para>
  Ez a leírás leginkább az első kérdéssel foglalkozik.
  A másik két típus gyakran a személyes beállítottságtól és
  egyéni igényektől függ.
</para>

<para>
  Mielőtt folytatnád, kérlek vedd figyelembe, hogy ez a leírás csak egy
  minőségi mércét használ: a globális PSNR-t.
  A PSNR rövid leírása megtalálható
  <ulink url="http://en.wikipedia.org/wiki/PSNR">a Wikipedia PSNR-ről szóló cikkében</ulink>.
  A globális PSNR az utolsó PSNR szám, amit kiír az <option>x264encopts</option>,
  ha megadod neki a <option>psnr</option> opciót.
  Bármikor, amikor egy kijelentést olvasol a PSNR-ről, él az a
  feltételezés, hogy azonos bitrátát használsz.
</para>

<para>
  Ezen leírás majdnem teljesen egészében feltételezi, hogy két lépéses
  kódolást használsz.
  Az opciók összehasonlításánál két fő érv szól a kétlépéses
  kódolás mellett.
  Az egyik, hogy a két lépés alkalmazása kb. 1dB PSNR-t jelent pluszba,
  ami nagyon nagy különbség.
  A másik, hogy az opciók tesztelésénél a direkt minőség-összehasonlítás
  az egy lépéses kódolásokkal bizonytalan, mert a bitráta gyakran
  jelentősen változik a kódolások között.
  Nem minden esetben könnyű megmondani, hogy a minőség változás a
  megváltozott opciók miatt következett-e be vagy az elért bitráta
  különbségből adódik.
</para>

<para>
  Azon opciók, amik segítségével a sebesség kárára javíthatod a minőséget,
  a <option>subq</option> és a <option>frameref</option> a legfontosabbak
  általában.
  Ha érdekel akár a sebesség, akár a minőség tuningolása, akkor ezt a
  két opciót kell először megvizsgálnod.
</para>

<para>
  Sebesség szempontjából a <option>frameref</option> és a
  <option>subq</option> opciók elég erőteljes kölcsönhatásban
  vannak.
  A tapasztalatok szerint egy referencia kockával a
  <option>subq=5</option> kb. 35%-kal több időt kíván, mint a
  <option>subq=1</option>.
  6 referencia kockával az igény 60% fölé megy.
  A <option>subq</option> hatása a PSNR-re elég egyenletes,
  a referencia kockák számától függetlenül.
  Általában a <option>subq=5</option> 0.2-0.5 dB hasznot hoz a
  globális PSNR szempontjából a <option>subq=1</option>-hez képest.
  Ez már látható különbség.
</para>

</sect2>

<sect2 id="menc-feat-x264-encoding-options">
<title>Az x264 kódolási opciói</title>

<itemizedlist>
<listitem><para>
  <emphasis role="bold">frameref</emphasis>:
  A <option>frameref</option> alapértéke 1, de ez nem jelenti
  azt, hogy jó dolog 1-re állítani.
  Pusztán a <option>frameref</option> növelése 2-re kb.
  0.15dB PSNR nyereséget jelent 5-10%-os sebességcsökkenéssel; ez így
  még jó üzletnek tűnik.
  A <option>frameref=3</option> 0.25dB PSNR-t hoz a
  <option>frameref=1</option>-hez képest, ami látható különbség.
  A <option>frameref=3</option> kb. 15%-kal lassabb a
  <option>frameref=1</option>-nél.
  Ezután sajnos gyorsan jön a csökkenés.
  A <option>frameref=6</option> valószínűleg csak
  0.05-0.1 dB pluszt jelent a <option>frameref=3</option>-hoz képest,
  további 15% sebességveszteség mellett.
  <option>frameref=6</option> felett a minőségjavulás általában nagyon
  kicsi (bár vedd figyelembe az egész rész olvasása közben, hogy ez
  nagymértékben változhat a forrásodtól függően).
  Egy átlagos esetben a <option>frameref=12</option>
  a globális PSNR-t csekély 0.02dB-vel javítja a
  <option>frameref=6</option>-hoz képest, 15%-20% sebességveszteség árán.
  Az ilyen magas <option>frameref</option> értékeknél az egyedüli
  igazán jó dolog, amit mondhatunk, hogy a további növelés majdnem
  biztosan soha sem <emphasis role="bold">árt</emphasis> a
  PSNR-nek, de a minőségi javulás szinte alig mérhető és nem is észrevehető.
</para>
<note><title>Megjegyzés:</title>
<para>
  A <option>frameref</option> növelése szükségtelenül magas értékekre
  <emphasis role="bold">ronthatja</emphasis> és
  <emphasis role="bold">általában rontja is</emphasis>
  a kódolási hatékonyságot, ha kikapcsolod a CABAC-ot.
  Bekapcsolt CABAC-kal (alapértelmezett), a <option>frameref</option>
  "túl magas" értékre történő beállítása jelenleg nagyon távolinak
  tűnik ahhoz, hogy aggódjunk miatta és a jövőben az optimalizációk
  lehet, hogy meg is szüntetik ennek lehetőségét.
</para>
</note>
<para>
  Ha számít a sebesség, akkor megfontolandó, hogy alacsony
  <option>subq</option> és <option>frameref</option> értékeket
  használj az első lépésben és majd a második lépésben emeld.
  Általában ez jelentéktelen negatív hatással van a végső minőségre:
  valószínűleg jóval kevesebb, mint 0.1dB PSNR-t veszítesz, ami
  túl kicsi különbség ahhoz, hogy észrevedd.
  Bár a <option>frameref</option> különböző értékei alkalmanként
  befolyásolhatják a frametype döntéseket.
  Ezek legtöbbször ritka, szélsőséges esetek, de ha teljesen biztos
  akarsz lenni, gondolkozz el rajta, hogy van-e a videódban teljes
  képernyős ismétlődő, csillogó minta vagy nagyon nagy ideiglenes
  elzáródás, ami kikényszeríthet egy I-kockát. 
  Az első lépés <option>frameref</option>-jét úgy állítsd be, hogy
  elég nagy legyen ahhoz, hogy tartalmazza a villódzási ciklust
  (vagy az elzárást). Például ha a jelenet oda-vissza ugrál két kép
  között három keret idejéig, állítsd be az első lépés
  <option>frameref</option>-jét 3-ra vagy magasabbra.
  Ez a dolog eléggé ritka az élő akciót tartalmazó videóanyagokban,
  de néha előjön videójátékok képének mentésekor.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">bframes</emphasis>:
  A B-kockák haszna megkérdőjelezhető a legtöbb, eddig használt codec
  esetében.
  A H.264-nél ez megváltozott: új technikák és blokk típusok lehetnek a
  B-kockákban.
  Általában még a naív B-kocka választó algoritmus is jelentős
  PSNR hasznot hozhat.
  Azt is érdemes megemlíteni, hogy ha kikapcsolod az adaptív
  B-kocka döntést (<option>nob_adapt</option>), a
  <option>bframes</option>-szel történő kódolás általában
  valamivel gyorsít a kódolási folyamaton.
</para>
<para>
  Az adaptív B-kocka döntés kikapcsolásával
  (<option>x264encopts</option> <option>nob_adapt</option> opciója),
  ezen beállítás optimális értéke általában a
  <option>bframes=1</option> és <option>bframes=3</option> tartományba
  esik. Ha az adaptív B-kocka döntés be van kapcsolva (alapértelmezett
  tulajdonság), akkor nyugodtan használhatsz magasabb értékeket is;
  a kódoló megpróbálja csökkenteni a B-kockák használatát azokban a
  jelenetekben, ahol ronthatják a tömörítést.
</para>
<para>
  Ha használni akarod a <option>bframes</option>-t, gondolkodj el
  a B-kockák maximális számának 2-re vagy nagyobbra állításán,
  hogy kihasználd a súlyozott jóslás előnyét.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">b_adapt</emphasis>:
  Megjegyzés: Ez alapértelmezetten be van kapcsolva.
</para>
<para>
  Ezzel az opcióval a kódoló egy egyszerű heurisztikát
  fog használni a B-kockák számának csökkentésére az olyan
  jelenetekben, amelyek nem profitálnak belőlük.
  Használhatod a <option>b_bias</option>-t a kódoló
  B-kocka-használatának nyomonkövetésére.
  Az adaptív B-kockák sebességbeli hátránya jelenleg elég
  szerény, de ilyen a potenciális minőségbeli javulás is.
  De általában nem árt.
  Jegyezd meg, hogy ez csak az első lépésben érinti a
  sebességet és a képkocka típus döntéseket.
  A <option>b_adapt</option>-nak és a <option>b_bias</option>-nak
  nincs hatása a következő lépésekre.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">b_pyramid</emphasis>:
  Jó ha engedélyezed ezt az opciót, ha >=2 B-kockát használsz;
  ahogy a man oldal is írja, egy kicsi minőségi javulást
  kapsz sebességcsökkenés nélkül.
  Jegyezd meg, hogy ezen videók nem olvashatóak a 2005.
  március 5-nél korábbi libavcodec-alapú dekódolókkal.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">weight_b</emphasis>:
  Általános esetekben ez az opció nem hoz sokat a konyhára.
  Bár az át- és az elsötétülő jeleneteknél, a súlyozott
  jóslás jelentős bitráta spórolást hoz.
  Az MPEG-4 ASP-ben az elsötétülés általában drága I-kockák
  sorozatával kerül legjobban elkódolásra; a B-kockákban
  használt súlyozott jóslással lehetséges ezek legalább
  részben a sokkal ésszerűbben-méretezett B-kockákkal
  történő lecserélése.
  A kódolási időben jelentkező plusz ráfordítás minimálisnak
  tűnik, ha van egyáltalán.
  Ellentétben azzal, amire pár ember gondol, a dekódoló CPU
  igényét nem érinti jelentősen a súlyozott jóslás.
</para>
<para>
  Sajnos a jelenlegi adaptív B-kocka döntési algoritmusnak
  van egy olayn érdekes tulajdonsága, hogy kerüli a B-kockákat
  az elsötétedéseknél. Amíg ez nem változik meg, jó ötlet
  lehet a <option>nob_adapt</option> opció hozzáadása az
  x264encopts-hoz, ha arra számítasz, hogy sötétedések jelentősen
  befolyásolják a videódat.
</para></listitem>

<listitem><para>
  <emphasis role="bold">deblockalpha, deblockbeta</emphasis>:
  Ez a rész egy kicsit vitatható lesz.
</para>
<para>
  A H.264 egy egyszerű deblocking eljárást definiál az I-blokkokra,
  ami előre beállított erősséget és áteresztést használ a szóbanforgó
  blokk QP-je alapján.
  Alapértelmezettként a nagy QP blokkok erős szűrön mennek át, az
  alacsony QP blokkok nem kerülnek deblock-olásra semennyire sem.
  Az alapértelmezett értékek szerint előre beállított erősség jól
  megválasztott és jó eséllyel PSNR-optimális bármilyen videóhoz,
  amit csak próbálsz elkódolni.
  A <option>deblockalpha</option> és a <option>deblockbeta</option>
  paraméterekkel megadhatod az előre beállított deblocking áteresztés
  eltolását.
</para>
<para>
  Sokan úgy gondolják, hogy jó ötlet nagy mértékben csökkenteni a
  deblocking szűrő erősségét (mondjuk -3-ra).
  Ez valójában szinte soha sem jó ötlet és a legtöbb esetben
  azok az emberek, akik ezt csinálják, nem is értik igazán,
  hogy hogyan működik a deblocking alapból.
</para>
<para>
  Az első és legfontosabb dolog azt tudni a beépített deblocking
  szűrőről, hogy az alapértelmezett áteresztés majdnem mindig
  PSNR-optimális.
  Ritkább esetben nem optimális, az ideális eltolás plusz vagy
  mínusz 1.
  A deblocking paramétereinek nagy mértékben történő megváltoztatása
  majdnem garantáltan rontja a PSNR-t.
  A szűrő erősítése elmaszatol néhány részletet; a szűrő gyengítése
  a kockásodás láthatóságát növeli.
</para>
<para>
  Tipikusan rossz ötlet a deblocking áteresztés csökkentése, ha a
  forrásod térbeli komplexitása alacsony (pl. nem túl részletes vagy
  zajos).
  A beépített szűrő remek munkát végez a felbukkanó mellékhatások
  elrejtése érdekében.
  Ha a forrásban térbeli komplexitása nagy, a mellékhatások még
  kevésbé láthatóak.
  Ez azért van, mert a gyűrűs haladás részletnek vagy zajnak látszik.
  Az emberi szem könnyen meglátja, ha egy részlet elmozdul, de nem
  olyan könnyű észrevenni, ha a zaj rosszul van reprezentálva.
  Ha szubjektív minőséghez ér, a zaj és a részletesség valamennyire
  felcserélhető.
  A deblocking szűrő erősségének csökkentésével a legvalószínűbb,
  hogy növeled a hibákat a gyűrűs mellékhatások hozzáadásával, de
  a szem nem veszi észre, mert összekeveri a mellékhatásokat és a
  részleteket.
</para>

<para>
  Ez <emphasis role="bold">még</emphasis> nem igazolja a deblocking
  szűrő erősségének csökkentését.
  Általában jobb zajminőséget érhetsz el az utófeldolgozással.
  Ha a H.264 kódolásod túl foltos vagy maszatos, próbáld meg 
  lejátszani a <option>-vf noise</option> kapcsolóval.
  A <option>-vf noise=8a:4a</option>-nak a gyenge mellékhatásokat
  el kell tüntetnie.
  Majdnem biztos, hogy jobb eredményt kapsz, mint a deblocking
  szűrővel való pepecseléssel.
</para></listitem>
</itemizedlist>
</sect2>
</sect1>

<sect1 id="menc-feat-telecine">
<title>Mit kezdjünk a telecine-nel és az átlapolással NTSC DVD-ken</title>

<sect2 id="menc-feat-telecine-intro">
<title>Bevezetés</title>
<formalpara>
<title>Mi az a telecine?</title>
<para>
  Gondolom azért kerested meg ezt a részt, mert nem sok mindent értesz abból,
  ami ebben a dokumentumban le van írva:
  <ulink url="http://www.divx.com/support/guides/guide.php?gid=10">http://www.divx.com/support/guides/guide.php?gid=10</ulink>
  Ez az URL egy érthető és meglehetősen átfogó leírás arról, hogy mi is az
  a telecine.
</para></formalpara>

<formalpara>
<title>Megjegyzés a számokhoz.</title>
<para>
  Sok dokumentáció, beleértve a fent belinkeltet is, az NTSC videó mező
  per másodperc értékét 59.94-ként határozza meg, és a megfelelő képkocka
  per másodperc értéket 29.97-nek (telecine-s és átlapolt) és 23.976-nak
  írja (progresszív). Az egyszerűség kedvéért sok dokumentáció még ezeket
  a számokat is lekerekíti 60-ra, 30-ra és 24-re.
</para></formalpara>

<para>
  Pontosan fogalmazva az összes szám csak közelítés. A fekete-fehér
  NTSC videó pontosan 60 mező per másodperces volt, de később 60000/1001-et
  választottak, hogy a szín adatokat hozzáigazítsák, de kompatibilisek
  maradjanak a kortárs fekete-fehér televíziókkal. A digitális NTSC videó
  (mint ami a DVD-n van) is 60000/1001 mező per másodperces. Ebből származik,
  hogy az átlapolt és telecine-lt videó 30000/1001 képkocka per másodperces;
  a progresszív videó 24000/1001 képkocka per másodperces.
</para>

<para>
  A <application>MEncoder</application> dokumentációjának régebbi verziói
  és számos archivált levelezési listára küldött levél az 59.94-re, 29.97-re
  és a 23.976-ra hivatkozik. Az összes <application>MEncoder</application>
  dokumentáció frissítve lett a tört számokra és neked is ajánlatos ezeket
  használni.
</para>

<para>
  <option>-ofps 23.976</option> helytelen.
  <option>-ofps 24000/1001</option> használandó helyette.
</para>

<formalpara>
<title>Hogyan használják a telecine-t.</title>
<para>
  Az összes videónak, amit NTSC televízión szándékoznak megjeleníteni,
  60000/1001 mező per másodperc sebességűnek kell lennie. A TV-nek készített
  filmeket és show-kat gyakran direkt 60000/1001 mező per másodperces sebességgel
  fényképezik, de a mozifilmek nagy része 24 vagy 24000/1001 képkocka per
  másodperccel készül. Amikor a mozis film DVD-jét készítik, a videót egy
  telecine-nek nevezett eljárás keretében televíziós formátumra konvertálják.
</para></formalpara>

<para>
  Egy DVD-n a videót tulajdonképpen soha sem 60000/1001 mező per másodperccel
  tárolják. Abban a videóban, ami eredetileg 60000/1001-es volt, egy pár
  mező alkot egy képkockát, 30000/1001 képkocka per másodperces sebességet
  eredményezve. A hardveres DVD lejátszók ezután beolvasnak egy, a videó
  folyamban benne lévő jelzőt, hogy megállapítsák, hogy a páros vagy páratlan
  sorszámú sorok alkotják-e az első mezőt.
</para>

<para>
  Általában a 24000/1001 képkocka per másodperces tartalom változatlan
  marad, ha DVD-re kódolják és a DVD lejátszónak kell telecine-t végezni
  menet közben. De néha a videót a DVD-re mentés <emphasis>előtt</emphasis>
  telecine-lik, akkor is, ha eredetileg 24000/1001 képkocka per másodperces
  volt, így 60000/1001 mező per másodperces lesz, és a lemezen 30000/1001
  képkocka per másodpercesként tárolódik.
</para>

<para>
  Ha megnézed az egyes képkockákat az 60000/1001 mező per másodperces videóban,
  telecine-lt vagy sem, az átlapolás tisztán látható bármilyen mozgásnál, mert
  az egyik mező (mondjuk a páros sorszámú sorok) időben 1/(60000/1001)
  másodperccel későbbi történést reprezentál, mint a másik. Átlapolt videó
  számítógépen történő lejátszáskor rondán néz ki, mert egyrészt a monitornak
  nagyobb a felbontása, másrészt mert a videót kockáról kockára mutatja meg,
  mezőről mezőre történő lejátszás helyett.
</para>

<itemizedlist>
<title>Megjegyzések:</title>
<listitem><para>
  Ez a rész csak NTSC DVD-re vonatkozik, nem a PAL-ra.
  </para></listitem>
<listitem><para>
  A <application>MEncoder</application> példa sorok a dokumentumban
  <emphasis role="bold">nem</emphasis> hétköznapi felhasználásra lettek
  írva. Csak a legalapvetőbb dolgokat mutatják, ami a megfelelő kategóriába
  tartozó videók kódolásához szükséges. A jó DVD rip-ek készítése vagy a
  <systemitem class="library">libavcodec</systemitem> finomhangolása a
  maximális minőség eléréséhez nem tartozik ezen dokumentum célkitűzései közé.
  </para></listitem>
<listitem><para>
  Sok megjegyzés vonatkozik erre a leírásra, melyek így vannak jelölve:
  <link linkend="menc-feat-telecine-footnotes">[1]</link>
  </para></listitem>
</itemizedlist>
</sect2>

<sect2 id="menc-feat-telecine-ident">
<title>Hogyan állapítható meg egy videó típusa</title>

<sect3 id="menc-feat-telecine-ident-progressive">
<title>Progresszív</title>
<para>
  A progresszív videót eredetileg 24000/1001 fps-sel rögzítették és változtatás
  nélkül tárolják a DVD-n.
</para>

<para>
  Ha egy progressive DVD-t az <application>MPlayer</application>rel játszasz
  le, az <application>MPlayer</application> a következő sort fogja kiírni,
  amint a film lejátszása megkezdődik:

  <screen> demux_mpg: 24000/1001 fps progressive NTSC content detected, switching framerate.</screen>
  
  magyarul:
  <screen> demux_mpg: 24000/1001 fps progresszív NTSC formátumot találtam, frameráta váltás.</screen>

  Ettől a ponttól kezdve a demux_mpg soha sem mondhatja azt, hogy
  &quot;30000/1001 fps NTSC formátumot&quot; talált.
</para>

<para>
  Ha progresszív videót nézel, soha nem láthatod meg az átlapolást. De vigyázz,
  néha pár telecine-s bit belekeveredik oda, ahol nem számítasz rá. Én DVD-n lévő
  TV műsoroknál láttam egy másodpercnyi telecine-t minden jelenet váltáskor vagy
  véletlen helyeken történő belenézéskor. Egyszer láttam olyan DVD-t is, aminek
  az első fele progresszív volt, a második fele pedig telecine-s. Ha
  <emphasis>tényleg</emphasis> biztosra akarsz menni, átvizsgálhatod az egész
  filmet:

  <screen>mplayer dvd://1 -nosound -vo null -benchmark</screen>

  A <option>-benchmark</option> kapcsoló határása az
  <application>MPlayer</application> olyan gyorsan játsza le a filmet, amennyire
  csak lehetséges; a hardveredtől függően sokáig is eltarthat. Minden esetben,
  ha a demux_mpg frameráta váltást észlel, a fenti sor azonnal megmutatja neked
  a váltás idejét.
</para>

<para>
  Néha a progresszív videóra &quot;soft-telecine&quot;-ként hivatkoznak, mert
  a DVD lejátszónak kell ezt telecine-elnie.
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-telecine-ident-telecined">
<title>Telecine-lt</title>
<para>
  A telecine-lt videót eredetileg 24000/1001 fps-sel vették fel, de telecine-lve lett
  a DVD-re írás <emphasis>előtt</emphasis>.
</para>

<para>
  Az <application>MPlayer</application> nem ír semmilyen frameráta változást,
  ha telecine-lt videót játszik le.
</para>

<para>
  Egy telecine-lt videó nézésekor átlapolási hibákat láthatsz, amik miatt
  &quot;villoghat&quot; a kép: ismétlődően megjelennek majd eltűnnek.
  Ezt jobban megfigyelheted így:
  <orderedlist>
  <listitem>
    <screen>mplayer dvd://1</screen>
    </listitem>
  <listitem><para>
    Menj egy mozgást ábrázoló részhez.
    </para></listitem>
  <listitem><para>
    Használd a <keycap>.</keycap> gombot az egy képkockával történő előreléptetéshez.
    </para></listitem>
  <listitem><para>
    Nézd meg az átlapoltnak látszó és a progresszívnak látszó képkockák
    mintáját. Ha a minta, amit látsz PPPII, PPPII, PPPII,... akkor a
    videó telecine-lt. Ha valami más mintát látsz, akkor a videót lehet,
    hogy egy másik, nem szabványos módszerrel telecine-lték;
    a <application>MEncoder</application> nem tudja veszteségmentesen
    átkonvertálni a nem-sabványos telecine-t progresszívba. Ha egyáltalán
    nem látsz semmilyen mintát, akkor valószínűleg átlapolt.
    </para></listitem>
  </orderedlist>
</para>

<para>
  Néha a DVD-ken lévő telecine-lt videót &quot;hard-telecine&quot;-nak is hívják.
  Mivel a hard-telecine már 60000/1001 mező per másodperces, a DVD lejátszó
  mindenféle manipulálás nélkül játsza le a videót.
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-telecine-ident-interlaced">
<title>Átlapolt</title>
<para>
  Az átlapolt videót eredetileg 60000/1001 mező per másodperc sebességgel filmezték
  és 30000/1001 képkocka per másodperccel került fel a DVD-re. Az átlapolási effektus
  (gyakran &quot;combing&quot;-nak hívják) a mező párok képkockává történő
  egyesítésének eredménye. Minden mezőnek 1/(60000/1001) másodpercnyire kellene lennie
  egymástól, megjelenítésnél a különbség szemmel látható.
</para>

<para>
  Akár csak a telecine-s videóknál, az <application>MPlayer</application>nek
  a nem kell semmiféle frameráta változásról értesítenie átlapolt videók
  lejátszásakor.
</para>

<para>
  Ha egy átlapolt videót közelebbről megnézel képkocka-léptetéssel a
  <keycap>.</keycap> gombot nyomogatva, megláthatod, hogy minden egyes képkocka átlapolt.
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-telecine-ident-mixedpt">
<title>Kevert progresszív és telecine</title>
<para>
  Az összes &quot;kevert progresszív és telecine&quot; videót eredetileg
  24000/1001 képkocka per másodperccel rögzítették, de egyes részei utólag
  telecine-lve lettek.
</para>

<para>
  Ha az <application>MPlayer</application> ilyen videót játszik le,
  (sokszor ismétlődően) oda-vissza vált &quot;30000/1001 fps NTSC&quot; és
  &quot;24000/1001 fps progresszív NTSC&quot; között. Figyeld az
  <application>MPlayer</application> kimenetének alját, ott megláthatod
  az üzeneteket.
</para>

<para>
  Nézd meg a &quot;30000/1001 fps NTSC&quot; részeket, és meggyőződhetsz róla,
  hogy telecine-ltek, nem csak átlapoltak.
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-telecine-ident-mixedpi">
<title>Kevert progresszív és átlapolt</title>
<para>
  &quot;Kevert progresszív és átlapolt&quot; tartalomnál a progresszív
  és az átlapolt videót összeillesztették.
</para>

<para>
  Ez a kategória ugyan úgy viselkedik, mint a &quot;kevert progresszív és telecine&quot;,
  egészen addig, amíg meg nem vizsgálod a 30000/1001 fps-es részeket és észre
  nem veszed, hogy nincs bennük telecine minta.
</para>
</sect3>

</sect2>

<sect2 id="menc-feat-telecine-encode">
<title>Hogyan lehet elkódolni ezen kategóriákat</title>
<para>
  Ahogy említettem az elején, például a <application>MEncoder</application>
  alábbi parancssorai <emphasis role="bold">nem</emphasis> igazán használhatóak;
  csak demonstrálják a minimum paramétereket az egyes kategóriák megfelelő kódolásához.
</para>

<sect3 id="menc-feat-telecine-encode-progressive">
<title>Progresszív</title>
<para>
  A progresszív videóhoz nem kell semmilyen különleges szűrés. Az egyetlen
  paraméterm, amit biztosan használnod kell, az a
  <option>-ofps 24000/1001</option>. Egyébként a <application>MEncoder</application>
  30000/1001 fps-sel és duplikált képkockákkal próbál kódolni.
</para>

<para>
  <screen>mencoder dvd://1 -nosound -ovc lavc -ofps 24000/1001</screen>
</para>

<para>
  Gyakran az az eset áll fenn, hogy a videó progresszívnek tűnik, de valójában
  nagyon rövid telecine-s részek vannak belekeverve. Ha nem vagy biztos
  a dolgodban, a legbiztonságosabb, ha
  <link linkend="menc-feat-telecine-encode-mixedpt">kevert progresszív és telecine-lt</link>
  videóként kezeled. A teljesítményvesztés kicsi
  <link linkend="menc-feat-telecine-footnotes">[3]</link>.
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-telecine-encode-telecined">
<title>Telecine-lt</title>
<para>
  A telecine visszafordítható, hogy megkapd az eredeti 24000/1001-es
  tartalmat, egy inverz-telecine-nek nevezett eljárással.
  Az <application>MPlayer</application> számos szűrővel rendelkezik ennek
  az elvégzéséhez; a legjobb szűrő a <option>pullup</option> le van írva
  a <link linkend="menc-feat-telecine-encode-mixedpt">kevert progresszív és telecine</link>
  részben.
</para>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-telecine-encode-interlaced">
<title>Átlapolt</title>
<para>
  A legtöbb gyakorlati esetben nem lehetséges a teljes progresszív videó
  visszanyerése az átlapolt tartalomból. Az egyetlen út ehhez a függőleges
  felbontás felének elvesztése nélkül a frameráta megduplázása és
  &quot;megtippelni&quot;, hogy mi kellene minden egyes mező megfelelő sorainak
  felépítéséhez (ennek vannak hátrányai - lásd a 3. módszert).
</para>

<orderedlist>
<listitem><para>
  Kódold el a videót átlapolt formában. Normális esetben az átlapolás
  eléggé odavág a kódoló tömörítési képességeinek, de a
  <systemitem class="library">libavcodec</systemitem>nek van két
  paramétere speciálisan az átlapolt videó tárolásának egy kicsit jobb
  kezeléséhez: <option> ildct</option> és <option>ilme</option>. Az
  <option>mbd=2</option> használata is javasolt
  <link linkend="menc-feat-telecine-footnotes">[2] </link>, mert ez a
  makroblokkokat nem-átlapoltként fogja elkódolni azokon a helyeken, ahol
  nincs mozgás. Ügyelj rá, hogy itt a <option>-ofps</option> NEM kell.

  <screen>mencoder dvd://1 -nosound -ovc lavc -lavcopts ildct:ilme:mbd=2</screen>
  </para></listitem>
<listitem><para>
  Használj deinterlacing szűrőt a kódolás előtt. Számos közül választhatsz,
  mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya. Lásd az <option>mplayer -pphelp</option>
  kimenetét, hogy megtudd, mit használhatsz (grep-pelj a &quot;deint&quot;-re),
  és keress az <ulink url="http://www.mplayerhq.hu/homepage/design6/info.html#mailing_lists">
  MPlayer levelezési listáin</ulink> a sok beszélgetés között, ami a különböző
  szűrőkről szól. A frameráta itt sem változik, így nem kell
  <option>-ofps</option>. A deinterlacing-et a vágás után
  <link linkend="menc-feat-telecine-footnotes">[1]</link> és a méretezés
  előtt kell elvégezni.

  <screen>mencoder dvd://1 -nosound -vf pp=lb -ovc lavc</screen>
  </para></listitem>
<listitem><para>
  Sajnos ez a kapcsoló hibás a <application>MEncoder</application>ben;
  talán a <application>MEncoder G2</application>-vel működni fog, de itt
  most még nem. Belefuthatsz fagyásokba. Egyébként a <option> -vf
  tfields</option> célja az lenne, hogy teljes képkockát készít mindegyik
  mezőből, ami miatt a frameráta 60000/1001 lesz. Ennek a megközelítésnek az
  az előnye, hogy soha nincs adatvesztés; habár mivel minden egyes kocka
  csak egy mezőből keletkezik, a hiányzó sorokat valahogy interpolálni kell.
  Igazából nincs jó módszer a hiányzó adat összegyűjtésére és így az
  eredmény kicsit úgy fog kinézni, mint amikor valamilyen deinterlacing
  szűrőt használsz. A hiányzó sorok generálása egyéb dolgokat idéz elő,
  egyszerűen mivel az adat mennyisége megduplázódik. Így, nagyobb kódolási
  bitráták szükségesek a minőség megtartásához, és nagyobb CPU teljesítmény
  mind a kódoláshoz, mind a dekódoláshoz. A tfield-eknek számos különböző
  opciójuk van az egyes képkockákban hiányzó sorok előállításához. Ha ezt a
  módszert használod, akkor nézd meg a manual-t és válassz, hogy melyik
  opcióval néz ki legjobban az anyagod. Figyelj rá, hogy ha
  <option>tfield</option>-eket használsz,
  mind a <option>-fps</option>-nek, mind a <option>-ofps</option>-nek az eredeti
  forrásod framerátájának kétszeresét <emphasis role="bold">kell megadnod</emphasis>.

  <screen>mencoder dvd://1 -nosound -vf tfields=2 -ovc lavc -fps 60000/1001 -ofps 60000/1001</screen>
  </para></listitem>
<listitem><para>
  Ha drasztikus downscaling-et tervezel, kiszedhetsz és elkódolhatsz egy mezőt is
  a kettő helyett. Természetesen így elveszíted a függőleges felbontás
  felét, de ha downscaling-et tervezel legfeljebb az eredeti 1/2-ével, a
  veszteség nem számottevő. Az eredmény egy progresszív 30000/1001 képkocka per
  másodperces fájl lesz. Az helyes eljárás a <option>-vf field</option>
  használata, majd vágás <link linkend="menc-feat-telecine-footnotes">[1]</link>
  és megfelelő méretezés. Emlékezz, hogy be kell állítanod a méretarányt a
  felezett függőleges felbontásnak megfelelően.
  <screen>mencoder dvd://1 -nosound -vf field=0 -ovc lavc</screen>
  </para></listitem>
</orderedlist>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-telecine-encode-mixedpt">
<title>Kevert progresszív és telecine</title>
<para>
  Ahhoz, hogy egy kevert, progresszív és telecine-s videót teljesen
  progresszív videóvá konvertálj, a telecine-lt részeket
  inverz-telecine-elni kell. Ez háromféle képpen végezhető el,
  mint ahogy az lejjebb látható. Figyelj rá, hogy <emphasis role="bold">mindig</emphasis>
  az inverse-telecine legyen meg bármilyen átméretezés előtt; hacsak
  nem vagy teljesen biztos a dolgodban, és az inverse-telecine legyen a
  vágás előtt is <link linkend="menc-feat-telecine-footnotes">[1]</link>.
  A <option>-ofps 24000/1001</option> kell ide, mert a kimeneti videó 24000/1001
  képkocka per másodperc sebességű lesz.
</para>

<itemizedlist>
<listitem><para>
  A <option>-vf pullup</option> a telecine-s részek inverz-telecine-léséhez
  lett tervezve úgy, hogy a progresszív adatokat érintetlenül hagyja.
  A helyes működéshez a <option>pullup</option>-ot
  a <option>softskip</option> szűrőnek <emphasis role="bold">kell</emphasis>
  követnie, különben a <application>MEncoder</application> összeomlik.
  Ennek ellenére a <option>pullup</option> a legtisztább és legjobb módszer
  mind a telecine-s, mind a &quot;kevert progresszív és telecine-s&quot;
  videók elkódolásához.

  <screen>mencoder dvd://1 -nosound -vf pullup,softskip -ovc lavc -ofps 24000/1001</screen>
  </para>


  </listitem>
  <listitem><para>
  A másik módszer, a telecine-s részek inverz-telecine-lése helyett a
  nem-telecine-s részek telecine-lése majd a teljes videó
  inverz-telecine-lése. Zavarosan hangzik? A softpulldown egy olyan szűrő,
  ami végigmegy a videón és a teljes fájlt telecine-li. Ha a softpulldown-t
  vagy <option>detc</option> vagy <option>ivtc</option> követi, a végső
  eredmény teljesen progresszív lesz. A <option>-ofps 24000/1001</option>
  kapcsolót meg kell adni.

  <screen>mencoder dvd://1 -nosound -vf softpulldown,ivtc=1 -ovc lavc -ofps 24000/1001</screen>
  </para>
  </listitem>

<listitem><para>
  Én magam nem használtam a <option>-vf filmdint</option>-et, de álljon itt
  D Richard Felker III hozzászólása:

  <blockquote><para>Rendben, de IMO inkább deinterlace-t próbálj
    a túl gyakori inverz telecine helyett (inkább settop DVD
    lejátszók &amp; progresszív TV-k) ami csúnya vibrálást és egyéb
    jelenségeket okoz. Ha használni akarod, el kell töltened egy kis
    időt az opciók próbálgatásával és az eredmény megfigyelésével,
    hogy biztos légy benne, nem rontja el az egészet.</para></blockquote>
  </para></listitem>
</itemizedlist>
</sect3>

<sect3 id="menc-feat-telecine-encode-mixedpi">
<title>Kevert progresszív és átlapolt</title>
<para>
  Két módon kezelheted ezt a kategóriát, mindkettő kompromisszum. Az időtartam/hely
  alapján kell döntened.
</para>

<itemizedlist>
<listitem><para>
  Kezeld úgy, mintha progresszív lenne. Az átlapolt részek átlapoltnak látszanak
  és néhány átlapolt mezőt el kell dobni, ami egyenletlen ugrásokat eredményez.
  Használhatsz utófeldolgozó szűrőt, ha akarsz, de ez kissé rontja a progresszív
  részeket.
  </para>

  <para>
  Ez az opció használhatatlan akkor, ha a videót egy átlapolt eszközön akarod
  megjeleníteni (TV kártyával például). Ha átlapolt képkockáid vannak 24000/1001 képkocka
  per másodperces videóban, telecine-lve lesznek a progresszív képkockákkal együtt.
  Az átlapolt "képkockák" fele három mező hosszon lesz látható (3/(60000/1001) másodperc),
  ami kattanó &quot;visszaugrás az időben&quot; egy olyan effektud, ami nagyon
  rosszul néz ki. Ha mégis kísérletezel ezzel, használnod <emphasis role="bold">kell</emphasis>
  egy deinterlacing szűrőt, mint pl. az <option>lb</option> vagy az <option>l5</option>.
  </para>

  <para>
  Rossz ötlet a progresszív megjelenítéshez is. Eldobja az egymást követő
  átlapolt mezőpárokat, megszakítva ezzel a folyamatosságot, ami sokkal
  szembetűnőbb, mint a második módszer, ami néhány progresszív képkockát
  duplán mutat. A 30000/1001 képkocka per másodperces átlapolt videó amúgy is
  egy kicsit fodrozódó mert igazából 60000/1001 mező per másodperc sebességgel
  kellene megjeleníteni, így a duplikált képkockák nem látszanak annyira.
  </para>

  <para>
  Mindkét esetben érdemes megnézni a tartalmat és eldönteni, hogy hogyan
  szeretnéd megjeleníteni. Ha a videó 90%-ban progresszív és soha nem akarod TV-n
  lejátszani, akkor a progresszív megközelítést fogod előnyben részesíteni.
  Ha csak félig progresszív, akkor valószínűleg átlapoltként akarod elkódolni
  az egészet.
  </para>
  </listitem>

<listitem><para>
  Kezeld teljesen átlapoltként. A progresszív részekben néhány képkockát
  meg kell duplázni, ami egyenlőtlen ugrásokat eredményez. De hangsúlyozom,
  a deinterlacing szűrők rontják a progresszív részeket.
  </para></listitem>

</itemizedlist>
</sect3>

</sect2>

<sect2 id="menc-feat-telecine-footnotes">
<title>Lábjegyzet</title>
<orderedlist>
<listitem><formalpara>
  <title>A vágásról:</title>
  <para>
  A videó adatot a DVD-ken egy úgynevezett YUV 4:2:0 formátumban tárolják. A
  YUV videóban a luma (&quot;fényerő&quot;) és a chroma (&quot;szín&quot;)
  külön tárolódik. Mivel az emberi szem valamivel érzéketlenebb a színre,
  mint a fényerőre, a YUV 4:2:0 képen csak egy chroma pixel jut minden négy
  luma pixelre. Egy progresszív képen minden négy luma pixel által alkotott
  négyzetben (kettő mindkét oldalon) egy közös chroma pixel van. A progresszív
  YUV 4:2:0-t le kell vágnod páros felbontásúra és páros offszetet kell
  használnod. Például a
  <option>crop=716:380:2:26</option> jó de a
  <option>crop=716:380:3:26 </option> nem.
  </para>
  </formalpara>

  <para>
  Ha átlapolt YUV 4:2:0-lal van dolgod, a szituáció egy kicsit bonyolódik.
  Ahelyett, hogy az egy <emphasis>képkockában</emphasis> lévő mind a négy
  luma pixel osztozna egy chroma pixelen, a <emphasis>mezőben</emphasis> lévő
  négy luma osztozik egy chroma pixelen. Ha a mezők át vannak lapolva egy
  képkocka felépítéséhez, minden egyes scanline egy pixel magas. Nos, ahelyett,
  hogy a négy luma pixel egy négyszögben lenne, két pixel van egymás mellett,
  a másik kettő két scanline-nal lejjebb van egymás mellett. A két luma pixel
  a közbeeső scanline-on a másik mezőből van és így egy másik chroma pixel
  tartozik hozzájuk és két darab, két scanline távolságra lévő luma pixel.
  Mindezen keverés teszi szükségessé azt, hogy a függőleges vágási dimenzióknak
  és az offszeteknek néggyel oszthatóaknak kell lenniük. A vízszintes maradhat
  páros.
  </para>

  <para>
  A telecine-lt videóknál javaslom, hogy a vágást az inverz telecine után
  ejtsd meg. Ha a videó már progresszív, csak páros számokkal el kell vágnod.
  Ha ki akarod használni azt a sebességnövekedést, amit a vágás rejteget
  magában, akkor függőlegesen négy többszörösével kell vágnod, különben
  az inverz-telecine szűrő nem kap megfelelő adatokat.
  </para>

  <para>
  Az átlapolt (nem átlapolt) videónál mindig négy többszörösével kell vágnod,
  hacsak nem használod a <option>-vf field</option>-et a vágás előtt.
  </para>
  </listitem>

<listitem><formalpara>
  <title>A kódolási paraméterekről és a minőségről:</title>
  <para>
  Csak mert itt javasoltam az <option>mbd=2</option>-t, nem jelenti azt,
  hogy máshol ne lehetne használni. A <option>trell</option>-lel együtt az
  <option>mbd=2</option> egyike a két <systemitem class="library">libavcodec</systemitem>
  kapcsolóknak, amik legjobban növelik a minőséget és igazából mindig
  ajánlott ezt a kettőt használni, kivéve ha tilos a kódolási sebesség
  rontása (pl. valós idejű kódolás). Még számos egyéb opciója van a
  <systemitem class="library">libavcodec</systemitem>-nek, ami növeli a
  kódolás minőségét (és csökkenti a kódolás sebességét) de az már túlmutat
  ezen dokumentum célkitűzésein.
  </para>
  </formalpara>
  </listitem>
  
<listitem><formalpara>
  <title>A pullup teljesítményéről:</title>
  <para>
  Bátran használhatod a <option>pullup</option>-ot (a <option>softskip</option>pel
  együtt) a progresszív videókon és ez általában jó ötlet, hacsak a forrás
  nem egyértelműen teljesen progresszív. A teljesítményveszteség kicsi az
  esetek többségében. Nagyon ritka kódolási esetekben a <option>pullup</option>
  a <application>MEncoder</application> 50%-os lassulását okozhatja.
  A zenefeldolgozás hozzáadása és a fejlett <option>lavcopts</option>
  háttérbe szorítja ezt a különbséget, a <option>pullup</option> miatti
  teljesítményromlást 2%-ra csökkentve.
  </para>
  </formalpara>
  </listitem>

</orderedlist>

</sect2>

</sect1>

</chapter>